Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Községi (megyei városi) ügyek 31. 31 ségben nem lakókat illeti meg. Az alispán a törvény értelmének megállapítása során arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ilyen jogosult a jogát személyesen gyakorolhatja, mert a 41. §. a községi választójogot nemcsak azoknak adja meg, akik a községben 6 év óta laknak, hanem vagylagosan azoknak is, akiknek a községben lakásuk van és legalább 2 év óta fizetnek föld-, ház vagy általános kereseti adót. A bíróság álláspontja szerint a törvénymagyarázatnak általános kötelező szabálya, hogy a törvény kifejezett rendelkezését a törvény alapjául fekvő cél érvényesítése végett áttörni nem lehet akkor, ha függetlenül az alapgondolattól a törvény kifejezett rendelkezése a magyarázatnak útját állja. De hasonlóképen törvénymagyarázati szabály, hogy nem a betű szerinti, hanem kifejezett rendelkezésében benn rejlő értelemszerű magyarázat a bíró feladata. Előfordulhat a közjog törvénymagyarázatánál az is, hogy az intézkedések hézagosak és ezt a hézagot a felmerült eset eldöntése végett ki kell tölteni. A jelen esetben a törvény kifejezett és határozott rendelkezést a tekintetben, hogy a községben 6 évnél rövidebb ideig lakó legtöbb adófizetőt a jog meg nem illeti, sehol magában nem foglal. Legszélsőségesebb magyarázattal is csak azt lehetne megállapítani, hogy a törvényhozó megfeledkezett arról, hogy a községben hat év óta lakó és a községben nem lakó csoportokon kívül még egy csoport van, tehát e tekintetben a jogrendben rés támadt, amelyet ki kell tölteni. A bíróság azonban a jelen esetben ily törvényes hézagot fennforogni nem lát, hanem a törvény meghatározott tartalmának szemelött tartása mellett azt állítja, hogy a községben lakó kilétének helyes jogi tartalmát a törvény 41. §-a állapítja meg, ez írja a használt szó értelmét körül és pedig akként, hogy a községben lakó az, aki a 41. §. értelmében 6 éve a községben lakik vagy 6 éve a községben lakása van. Aki nem lakik 6 éve a községben, az a másik csoport, amely csoportra áll a szabály, hogy a községben nem lakó a jogát csak megbízott útján gyakaralhatja. A második csoportba tehát a községben nem lakó vagy bármily hosszú idő óta lakó nők, kiskorúak, gondnokság alatt állók mellett tartoznak azok az önjogú férfiak is, akik a községben egyáltalán nem laknak vagy nem laknak oly hosszú idő óta, amely a községbenlakás 41. §. szerinti értelmének megfelelő volna. Jogszabályt sértett tehát az alispán, amikor a törvény értelmének helyes megállapítása mellett a törvény 41. szakaszában foglalt kifejezett rendelkezés megsértése mellett azt mondta ki, hogy az ilyen jogosult jogát személyesen gyakorolhatja. A 41. § a községi választó meghatározásánál nem vagylagos kellékként írja elő a két évi adófizetést, hanem állandó ottlakás vagy lakástartás mellett megköveteli együttlegesen (copulative) a két évi adófizetést, amely tehát a 6 évi ottlakásnál is megkövetelt kellék. Ennek a kelléknek hiánya tehát gátló akadálya annak, hogy az ilyen jogosult a jogát személyesen gyakorolhassa. A 6 évi ott lakást kellékként a törvény azért követeli, hogy személyesen a község ügyeiben csak az vegyen