Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Államszolgálati ügyek 14—15. Törvényhatósági ügyek 16—17. 19 iási vizsga letételét megelőző közigazgatási gyakorlatra vonatkozó rendelkezések helyes értelmezése. Bm. Az 1933: XVI. t.-c. 39. §. (6) bekezdése szerint gyakorlati közigazgatási vizsgára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után, főiskolai képesítéshez kötött közigazgatási állásban — ideértve a tiszti ügyészséget és a királyi kincstári jogügyi igazgatóságot is — legalább három évi gyakorlatot töltött el. A törvény kifejezett rendelkezése szerint tehát a gyakorlat a közigazgatási állásra törént szabályszerű alkalmazás után és pedig a 2310/1934. M. E. számú rendeletben megszabott mindegyik szakvizsga természetéhez simuló módon tölthető el. A szabályszerű alkalmazás a kormányhatóság által engedélyezett (jóváhagyott) állásra történt alkalmazást, a hivatali eskü letételét és a szolgálat tényleges megkezdését jelenti. Az olyanok, akik nem szabályszerű alkalmazás útján, hanem a hivatalfőnök engedélyével, önként, mint közszolgálatban nem álló magánegyének, egyszerűen ismeretszerzés céljából jártak be valamely közhivatalba és sem hivatali esküt, sem fogadalmat nem tettek: semmiképen sem tarthatnak igényt arra, hogy ez a közszolgálatnak nem tekinthető ismeretszerzési idő közigazgatási gyakorlatul elismertessék. (105.085/1935. B. M. — M. K. LÜL évf. 20.) Törvényhatósági ügyek. 16. 1912: LXIII. t.-c. 14. §., 1929: XXX. t.-c. 74. §. 5. bek. — Nincs törvényes akadálya annak, hogy az önkormányzati testületek alkalmazottaiknak felsőbb hatóság által jóváhagyott szabályrendelettel az állami nyugdíjtörvény által nem ismert kedvezményt adhassanak. (1934. nov, 14. — Kb. 6757/1934. K. sz. — 1482. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 30.) 17. 1929: XXX. t.-c. I. rész I. fejezet. — A törvényhatósági bizottsági tagok felének kisorsolásával kapcsolatos kérdések önállóan nem tartoznak a közigazgatási bíróság hatáskörébe. E kérdések csak a bizottsági tagválasztás ellen emelt panasz esetén tehetők a bíróság előtt jogvita tárgyává. Kb. A magyar királyi közigazgatási bíróság hatásköre, az 1896: XXVI. törvénycikk 16., 17. és 19. §-ai értelmében csakis valamely törvényes rendelkezés alapján kifejezetten (taxatíve) a bíróság elé utalt vitás kérdésekre terjed ki; a bíróság hatásköre kiterjesztőleg még a joghasonlóság elve alapján sem értelmezhető. A törvényhatósági bizottság szervezetével kapcsolatos kérdésekre nézve a közigazgatási bíróság hatásköre ezidőszerinti hatállyal az 1929: XXX. t.-c. idevonatkozó I. részének első fejezetében van — taxatíve — megállapítva. Az itt felsorolt ama kérdések között, amelyekben, jogvita esetén, közigazgatási bíróság előtti eljárásnak lehet helye, a törvényhatósági bizottság 2'