Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

146 Büntetőjog. vádlott megfelelő felügyeletet gyakorolva, a sértettet a vascső helyes alkalmazására kitanítja, vagy pedig az e részben kialakult gyakorlatot teljesen megszünteti. Az előadottakra figyelemmel, a m. kir. Kúria is arra a meggyőződésre jutott, hogy a sértett súlyos megsérüléséhez a vádlottnak a megfelelő felügyelet hiányában nyilvánuló gondatlansága is hozzájárult, éppen ezért bűnösségének megállapítása megfelel az anyagi törvény rendelkezésének. Az ekként alaptalannak ítélt panaszt tehát, a Bpn. 36. §-ához képest, el kellett utasítani. (1934. november 14. — B. I. 3713/1934.) 374. Btk. 75. §„ — A büntetőjogi gondatlanság foka Különösebb figyelmet és fokozottabb óvatosságot követelő helyzetben tanúsított, egyébként kisebbfokú gondatlanság súlyosabb megítélés alá esik. K. A másodbíróság ítélete ellen a vádlott a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése végett jelentett be, a Bp. 385. §. 1. a) pontjára é<* a II. Bn. 28. §-ára alapított, semmisségi panaszt, amelyet írásban is megindokolt. Az írásbeli indokoknak azt a részét, amely a tanúvallomások bizonyító értékével és a másodbíróság által megállapított tényállás helyességével foglalkozik, a m. kir. Kúria nem vehette figyelembe azért, mert a mérlegelés eredményeként megállapított tényállás helyessége, a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, panasz és így felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Ugyancsak nem vehette a m. kir. Kúria figyelembe a panaszindokokban előterjesztett azt a kérelmet sem, amely a jelen bűnüggyel kapcsolatos polgári per iratainak beszerzését célozza. Ugyanis ez a kérelem lényegileg a bizonyítás kiegészítésére irányul, holott a Bp. 436. §-ának 3. bekezdése szerint, a m. kir. Kúria előtti eljárásban bizonyításfelvételnek helye nincsen. A bejelentett panasz egyébként alaptalan. Ami jelesül a bűnösség kérdését illeti, a másodbíróság által valónak elfogadott tényállásból, a m. kir. Kúria is- azt a következtetést látta helyesen levonhatónak, hogy a vádlott az útkeresztezésbe való behajtása alkalmával gondatlanul járt el. Ezt a gondatlanságot nem menti a panaszindokokban felhozott az a körülmény sem, hogy a D.-téren szolgálatot teljesítő forgalmi rendőr, a H.-utca felől jövő forgalmat (amely irányból a vádlott által vezetett gépkocsi jött) nem irányítja. A vádlottnak ugyanis minden körülmények között kötelessége volt a behajtás előtt, az előtte lévő útvonal forgalmi viszonyait figyelembe venni. Az adott esetben a különös figyelem annyival is megokoltabb volt, mert az a hely, ahol az összeütközés történt, a vádlott előadása szerint is, igen forgalmas, éppen azért itt fokozott óvatossággal és körültekintéssel kellett volna áthaladnia. A vádlott tehát foglalkozásának különös figyelmet és fokozott óvatos-