Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre büntető 139 ügyekben 368—369. megállapítása minden olyan esetben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, valahányszor a rendőri büntető bíróság a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével érdemleges, határozatot hoz. Ilyen esetekben tehát a kártérítési követelést a mezőrendőri kihágásí ügytől elválasztani és a rendes bíróság elé utalni nem lehet. A közigazgatási hatóság hatáskörére nincs befolyása annak a körülménynek, hogy a kár mérvének meghatározásánál megbízható becslés nem áll rendelkezésre, mert a hatóság ilyen esetben a kár összegét más alkalmas módon is megállapítani köteles. Minthogy pedig a jelen esetben a rendőri büntető bíróság a mezőrendőri kihágás miatt tílőtte folyamatba tett büntető ügyben a terheltre büntetést szabott ki, az azzal egyidejűleg érvényesített kárigény felett annál inkább eljárni és határozni hivatott, mert a sértett által a rendes bíróságnál keresetbe vett kárösszeg a közigazgatási hatóság hatáskörének értékhatárául megszabott 60 P értéket nem haladja meg. (1935. febr. 11. — 1934. Hb. 61.) 369. 1897: XXXIV. t.-c, 17., 19. §, 1. p. — Álnév hatóság előtti használata hatóság elleni kihágás, vagy közokirat hamisítás vétsége-e? Hb. A nem vitás tényállás szerint P. J. sz.-i lakos napszámos az ellene könyöradományok engedély nélküli gyűjtése miatt indított kihágási büntető ügyben a m. kir. államrendőrség sz.-i kapitánysága előtt történt kihallgatása alkalmával Cs. J. álnevet mondott jegyzőkönyvbe, e néven is ítélték el és ugyancsak e néven szenvedte el a reá kirótt elzárásbüntetést is. A vádlottnak eme cselekménye a Kbtk. 43. §-ában meghatározott —a hatóság félrevezetésének meggátlását célzó — és az 1897: XXXIV. t.-c. 19. §-ának 1. pontjával a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt, hatóság elleni kihágásnak a fogalmi körét messze meghaladja, mert az a cselekmény egyrészt a közokiratok hitelességéhez fűződő állami érdeknek a nyilvánvaló sérelmével járt, s mert másrészt abból jogsérelem háramolhatott a Cs. János nevet viselő egyének valamelyikére, akire nézve ugyanis a hamis adatot tartalmazó ítélet és törzskönyv alapul szolgálhatott volna a jogviszonyaínak lényegére vonatkozó annak a körülménynek bizonyítására, hogy közbiztonság elleni kihágás miatt büntetve már volt. Minthogy ezek szerint a vádlott szándékosan közreműködött arra nézve, hogy valaki jogviszonyainak lényegére vonatkozóan valótlan tények vezettessenek be közokiratba, cselekménye a Btk, 400. §-ában meghatározott közokirathamisítás vétségét látszik kimeríteni, amelynek elbírálása az 1897: XXXIV. t.-c. 17. §-a értelmében a kir, törvényszéknek, vagyis a rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik. (1934. okt. 29. — 1934. Hb. 26.)