Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

134 Hatásköri Bíróság határozatai. 360. 1907: LXL t.-c, í. §, - Ha a bírói és közigazgatási hatáskört leszállító végzések jogerejének hiányában a nemleges hatásköri összeütközéssé jogi értelemben még ki nem alakult hatásköri ellentét a kir. járásbíróság és a járási főszolgabíró, mint rendőri büntető bíró között időközben megszűnt annak folytán, hogy a Hatásköri Bíróság által a jogerő tárgyában el­rendelt póteljárás során a kir, járásbíróság a bírói hatáskört le­szállító korábbi végzésétől eltérve az ügyben utóbb büntető­parancsot bocsájtva ki, ezáltal az ügyre a saját hatáskörét utó­lag elismerte — a Hatásköri Bíróság a további eljárást mellőzi. (1935. június 17. — 1934. Hb. 76.) Állandó gyakorlat. 361. 1907: LXL t.-c. U 7. §., 1928: XLIIL t.-c. 1—3. §. — Az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének ter­mészete szerint igazodik. Szolgabírói kirendeltség mint elsőfokú rendőri büntető bíróság bíráskodást gyakorol ugyan, de a köz­igazgatás szervezetébe tartozik és így közigazgatási hatóság. A Hatásköri Bíróság csak olyan hatásköri összeütközések elin­tézésére van hivatva, amelyek egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között, vagy pedig, amelyek különböző bírói hatóságok között merülnek fel. A Hatásköri Bíróság tehát nem járhat el, ha az egymással hatásköri ellentétbe ke­rülő hatóságok közül egyik sem bíróság. (1935. márc. 18. — 1935. Hb. 3. és 4.) 362. 1907: LXL t.-c. 1., 7. §, 1928: XLIIL t.-c. 1—3. §. — A m. kir. államrendőrség kerületi kapitánysága -— bár mint rendőri büntető bíróság bíráskodást gyakorol — mégsem bíró­ság, hanem közigazgatási hatóság. (1935. febr. 11. — 1934. Hb. 93.) 363. 1907: LXL t.-c. 7. §. első bek., 1. p, — Az ügyek össze­függésének befolyása a hatáskörre alanyi összefüggés esetében. Hb. Az 1896: XXXIII, t.-c, (Bp.) 19. §-a értelmében, ha ugyanazt az egyént több bűncselekmény terheli, az egyént több bűncselekmény terheli, a külön folytatott ügyek rendszerint egyesítendők s azokban lehetőleg együt­tes ítélet hozandó. Az egyesítésre és a további eljárásra több illetékes bíró­ság közül az hivatott, melynek hatáskörét a bűncselekmények egyike sem haladja meg, E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás pedig a §. értelmezéséül és magyarázatául — többek között — utal arra, hogy ,,ha a rendőri és já­rásbírósághoz tartozó bűncselekmény találkozik. össze, a/járásbíróság ha­tásköre terjed ki mindkettőre." A Bp. 20. §-ának az ügyek egyesítését kizáró szabályain felül a Bp. 21. §-a akként rendelkezik, hogy a (18. vagy) 19. §, alapján eljáró bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents