Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

130 Hatásköri Bíróság határozatai. igény, egyfelől a b.-i kir. törvényszék, a b.-i. kir. ítélőtábla és a m. kir Kúria mint rendes bíróságok, másfelől a m. kir. Közigazgatási Bíróság között xz 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mind az említett rendes bíróságok, mind a m, kir. Közigazgatási Bíróság ugyanazon felek között ugyanaira a tárgyra vonatkozó vitás jog elbírálása tekintetében tagadták meg jogerősen a saját hatáskörüket, jóllehet az ügy elbírálása egyiküknek kétségtelenül a hatáskörébe tartozik. A fölmerült hatásköri összeütközést a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: A hatáskör kérdésének elbírálásánál egyfelől a kereset (panasz) alapjául előadott tényállás, másfelől a jogviszony tárgyi természete az irányadó, nem pedig a jogviszonynak a fél általi — esetleg önkényes — minősítése. Az előadott tényállás valódiságának elbírálása már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. S. Sz. ideiglenesen nyugállományba helyezett menekült kir, törvényszéki tanácselnök, mind a rendes bíróságnál előterjesztett keresetlevelében, mind a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz benyújtott panasziratában lényegileg egyezően azt adta elő, hogy ő a m. kir. igazságügyminiszternek ajánlatot tett bírói állás elfogadására és az igazságügyminiszter ezt az ajánlatot magáévá tette ugyan, de nem váltotta be, amiből kifolyóan őt olyan összagű „károsodás" érte, amekkora összeget a visszahelyezése esetére járó bírói illetmény és a nyugdíja közti különbözet kitesz. Kérelme mindkét helyütt e különbözetnék megtérítésére irányult a m. kir. kincstárral szemben. Ehhez képest S. Sz. a helyes jogi minősítés szerint nem kártérítést, hanem valójában illetményi természetű igényt kíván érvényesíteni kártérítés alakjában burkoltan, mert az igény jogosságát feltételezve, az általa érvényesített illetményi különbözet az állammal szemben fennállónak vélt közszolgálati szerződés alapján attól a körülménytől függetlenül jár, hogy az időelőtti nyugállományba helyezéssel az alkalmazott tényleg szenvedett-e kárt vagy sem. Az olyan igény pedig, amely tényleges kár nem léte esetében is, avagy annak fenn vagy fenn nem forgásától függetlenül érvényesíthető, a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint nem kártérítési követelés. Nem helytálló tehát a Közigazgatási Bíróság 3.668/1933. K. számú végzésében elfoglalt jogi álláspont, amely szerint e bíróság azért utasította viszsza a m. kir, igazságügyminiszter határozata elleni panaszt, hogy az azzal érvényesített igény, mint kártérítési követelés, nem tartozik közigazgatási bírósági hatáskörbe. A panaszos igénye annyiban, amennyiben az a m. kir. igazságügyminiszternek 1.274/1933. I. M. E. számú határozata ellen irányul, a helyes jogi minősítés szerint elmaradt ténylegességi illetményekre vonatkozó igény, s mint ilyen, az 1896: XXVI. t.-c. 83, §-ának 1. pontja és a 7,000/1925. M, E. sz, rendelet 134, pontja alapján a m, kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Az ügynek a közigazgatási bírósági útra tartozása pedig a polgári perutat egyenesen kizárja.