Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
Rendes bíróság és köizag. hatóság hatásköre. Közadó ügyek 345—347. 123 foglalt alkotmányjogi alapelvre, a rendes bíróság hatásköre nem terjedhetett ki annak vizsgálatára, hogy a köztartozások miatt K. Gy. ellen íoganatosított végrehajtás során a nevezett végrehajtást szenvedőnek az üzemi zár alatt levő gyógyszertára üzeméből származó követelése lefoglalható, illetőleg az adósnál vagyis községnél letiltható volt-e. (1935. június 17. — 1934. Hb. 84.) 347. K, K, H. Ö, 59. §. — Köztartozások miatt vezetett végrehajtás során lefoglalt ingóságok zár alól feloldása iránti igény érvényesítése. Hb. A K. K. H. Ö. 59. §-ának első bekezdése értelmében a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása iránt igénykeresetnek, vagyis rendes bírói útnak nincs helye. E szabály alól kivételnek, azaz igénykereset indításának csak az 59. §. második bekezdésében felsorolt esetekben, jelesül akkor van helye, ha a foglalást másutt, olyan tárgyakra vezetik, amelyeket iparosoknak feldolgozás, kereskedőknek eladás, fuvarosoknak szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, avagy ügyvédeknek és közjegyzőknek ebbeli minőségükben bármi célból adtak át. A K. K. H. Ö. tehát törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglalás idején a hátralékos lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E törvényes vélelemmel szemben ellenbizonyítás csak az 59. §. 2. bekezdésében említett esetekben foghat helyet (praesumptió juris). Különben ellenbizonyításnak nincs helye (praesumptió iuris et de iure). Amennyiben a pénzügyi hatóságok köztartozás miatt foganatosított végrehajtási eljárás során esetleg olyan helyiséget tekintenek a közadós lakásának, amely helyiség a valóságban nem az ő lakása és ebben a helyiségben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási eljárásnak olyan törvény — illetőleg szabályellenessége — forog fenn, amely miatt szintén nem igénykereset indításának, hanem a K. K. H. Ö. 98. §-a, 101. §-ának 2. a) pontja értelmében kizárólag a közigazgatási hatóság, a 104. §. 4. b) pontja értelmében pedig végsőfokon a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak lehet helye. Ezek szerint tehát ahhoz, hogy a köztartozások miatt vezetett végrehajtás során lefoglalt ingóságok zár alól feloldása iránti igény a rendes bíróság előtt legyen érvényesíthető a K. K. H. Ö. 59. §-ának 2. bekezdése értelmében két feltétel szükséges, jelesül: 1. hogy az ingóságokat ne a hátralékosnál vagy annak lakásán, hanem másutt foglalják le, továbbá 2. hogy az ingóságok az idézett rendelethelyben megjelölt szeméiyeknek az ugyanott meghatározott rendeltetéssel kerültek légyen a birtokába. Vagyis —• amint ezt az 1923: VII. törvénycikknek a K. K. H. Ö. 59. §-a által átvett 48. §-ához fűzött miniszteri indokolás is kiemeli — e törvényes rendelkezés „az igénykeresetek körét a hátralékos lakásán kívül foga-