Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

108 Hatásköri Bíróság határozatai. Gyermektartási ügyek. 330-1930: XXXIV. t*-c. 137. § A kiskorú unokák részéről a nagyszülők ellen unokatartás iránt indított ügyek a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak, amiből okszerűen következik, hogy viszont a nagyszülők részéről a kiskorú unoka ellen a már megítélt 'tartásdíj megszüntetése vagy leszállítása, helyesebben önálló újabb megállapítása, valamint a tartási kötelezettség fenn nem állásának kimondása iránt indított ügyek elbírálására ugyancsak a rendes bíróság hívatott. Ehhezképest a 204.500/ 1931. B. M. számú körrendeletnek a közigazgatási hatóság hatáskörét unokatartási ügyekben megállapító rendelkezése a törvénnyel ellentétben áll és mint ilyen, figyelembe nem jöhet. (1934. okt. 29. — 1934. Hb. 42.; 1935. jan. 17. — 1935. Hb. 23.) V. ö. A Hatásköri Bíróság I. számú teljes ülési határozatával. (Gr. 1933. évf. 360. sz. határozat.) Ipari ügyek. 331. 1876: XIII. t.-c. 1. §. 2. bek., 1907: XLV. t.-c. 1. §. 1. bek. — A valamely iparüzem érdekében betöltött munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat: a fenti törvények alá eső cselédí jogviszonynak semmi esetre sem tekinthető és így az említett viszonyból felmerült bérkövetelés elbírálására nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hivatott. (1935. ápr, 29. — 1935. Hb. 5.) 332. 1898: II. t.-c. 1. §. — Mezőgazdasági (vincellér) munka végzésére vállalkozás esetében, ha a munkás ezenfelül kőműves, tehát ipari munka végzésében is tevékenykedett, a napszámbér iránti igény tárgyában nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik a döntés. (1935. febr. 11. — 1934. Hb. 73.) 333. 1898: II. t.-c. 1. §, — Aki mezőgazdasági munkálatoknak a vállalt munka nagyságához „ mért — nem pedig naponkénti — díjazás ellenében elvégzésére vállalkozott, a nélkül, hogy folytonos szolgálatokra, tehát egész munkaerejének állandóan és kizárólag a munkaadó részére lekötésére vállalt volna kötelezettséget, — sem gazdasági cselédnek, sem pedig napszámosnak nem minősíthető, hanem az 1898: II. t.-c. 1. §-ában említett és az ugyanezen t.-c. hatálya alá eső mezőgazdasági munkásnak tekintendő. A mezőgazdasági munkások és munkaadók között felmerült és hatósági intézkedést igénylő vitás ügyek azonban az 1898: II. t.-c. 72. és 73. §-aínak egybevetett értelmében csak abban az esetben tartoznak az 1907: XLV. t.-c. 62. §-ában meghatározott közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha a szerződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával —•