Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
708 Szolgálati jogviszony. okain kívül szerződéssel más elbocsátási okokat is meg ne állapíthassanak. (K. 1934. máj. 8. — P. II. 761/1933.) 964. It. 94. §. g) pont. — Azonnali elbocsátás kisebb értékű ajándékok elfogadása miatt? K. A felperes nem volt az önkormányzati közigazgatás tisztviselője, hanem Sz. szab. kir. város közüzemeinek, mint kereskedelmi vállalatnak volt az alkalmazottja, reá tehát a törvényhatósági közigazgatás tisztviselőire az 1929: XXX. t.-c. IV. részében előírt fegyelmi eljárási szabályok nem nyernék alkalmazást. Sz. szab. kir. város egyesített közműveinek szervezeti szabályzata pedig nem tartalmaz rendelkezéseket a közüzemi alkalmazottak, mint kereskedelmi alkalmazottak elleni fegyelmi eljárási tekintetében. Azt, hogy a felperest csak jogerős fegyelmi határozattal lehetett volna állásából rögtönös hatállyal elbocsátani, tehát még akkor sem lehetne megállapítani, ha a m. kir. belügyminiszter által 1929. évi november hó 22-én jóváhagyott ellátási szabályrendelet hatálya reá is kiterjedne, mert annak 2. § 6. pontja csak a nyugdíjigényből zárja ki azokat, akik jogerős fegyelmi határozat alapján bocsáttattak el a szolgálatból, de ez a szabályrendelet nem szabályozta a közüzemi alkalmazottak elleni fegyelmi eljárást és nem. mondotta ki, hogy azokat csak jogerős fegyelmi határozattal lehet az áldásukból elbocsátani. Minthogy tehát a felperesnek azonnali hatályú elbocsátásához fegyelmi eljárásra és határozatra nem volt szükség, ennélfogva az a körülmény, hogy az alperes nem folytatott le fegyelmi eljárást a felperes ellen, hanem a közművek igazgatósága 1930. évi szeptember hó 13-án kelt és a törvényhatósági bizottság, valamint a belügyminiszter által jóváhagyott határozatával őt felmondás nélkül azonnali hatállyal elbocsátotta, nem vonja maga után az 56. számú polgári jogegységi döntvény alkalmazhatóságát és magábanvéve még nem állapítja meg az elbocsátás szabálytalanságát. A rögtönös hatályú elbocsátás abból az okból történt, mert a sz.-i kir. törvényszék vizsgálóbírája a Btk. 361. és a 362. és 363. §-ok szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette miatt a felperes ellen a vizsgálatot elrendelte. Ezt a vizsgálatot azonban a kir. ügyészség megszüntette; a fellebbezési bíróság pedig a felperes terhére rótt cselekményekből csupán azt állapította meg tényként, hogy a felperes a sz.-i elektromos művek átépítését végző A. részvénytársaságtól, illetőleg annak iőreszivényesiétől, a H. és Sz. cégtől karácsonyra a cég címnyomásával ellátott 100 darab cigarettát és ugyancsak ilyen címnyomással ellátott és reklámcélokra szolgáló egy darab papírnehezítő órát elfogadott, amely két ajándéktárgynak az értéke 5—6 pengőt tett ki; továbbá, hogy a felperes eladta az A. részivénytársaságnak a saját tulajdonát képező és 1200 pengőért vásárolt Görz-Anastigmát fényképező gépet, annak szakértői' megbecsültetése után, 800 pengőért és a vételár egyik részét készpénzben, a másik részét pedig a nevezett cégtől vásárolt rádiókészülék értékében kapta meg. A reklámcélokat szolgáló csekély értékű cigaretta és óra az A. részvénytársaság részéről tanúsított szokásos és jelentéktelen figyelem volt, annak elfogadása tehát nem lehetett alkalmas arra, hogy a felperest a vállalkozó céggel szemben az alperes érdekeit sértő elnézésre, vagy visszaélésre:
