Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Általában. Felmondás. 944—948. 691 ténymegállapítást azon a címen támadó panasza, hogy a nyomda megvétele iránti .szerződés a vételár mennyiségének a meghatározása hiányában tényleg létre nem jött. A felperes ugyanis a jogi képviselőije által írt 3'/. alatti levél szerint is megvált az alperes alkalmazásából, az üzemet annak teljes felszerelésével átvette s a nyomdaipart a saját számlájára és felelősségére folytatta. Ennek a ténynek elfogadása mellett pedig a szolgálati viszony megszűnése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az üzem folytatásához szükséges^ helyiség és berendezés önálló használatba vételének a föltételei mennyiben voltak meghatározva és hogy az üzem rendszeres fölvételéig egyelőre a használat ingyenességére nézve a peres felek közötti ideiglenes megállapodás létesült-e vagy sem. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperesnek 1931. november 1-től kezdve sem további felmondási, sem megszolgált illetményhez nincs jogos igénye. (1933. máj. 30. — P. II. 1380/1933.) 947. It. 92. 1910/1920. M. E, sz. r. 2 §. — Szolgálati jogviszonyban álló üzletszerző ügynök felmondási ideje. K. A felperes járandósága a tényállás szerint az általa eladandó gépek után jutalékban volt megállapítva, de a K. r.-t. megalakulása előtt s az üzletszerzői tevékenység foganatbavételéig az alperes a felperes részére heti 20Ö pengőt biztosított és ezt egész szolgálati ideje alatt rendszeresen ki is •szolgáltatta. A íelperes munkabérének nagysága szempontjából tehát a jutalékos üzletszerzések megkezdése előtt csakis a szolgálat egész tartama alatt állandóan és rendszeresen élvezett s a 'fellebbezési bíróság által is számításba vett heti 200 pengő lehet az irányadó. Tévedett azonban a fellebbezési bíróság, amikor a szerződésellenesen elbocsátott felperes felmondási idejét 6 heti időtartamban állapította meg. A felperes hatásköre ugyanis a tényállás szerint szerződésileg üzletszerzői ügynöki tevékenység volt s ennek lehetővé válta előtt is a hűtőgépek ismertetésére s terjesztésére, az ajánlatok és válaszok intézésére, levelezésre terjedt ki s e mellett a felperes az alperes bizalmi embereként is működött. E munka- és jogkörénél fogva, továbbá javadalmazásának a közönséges kereskedősegédek fizetését jelentékenyen meghaladó nagyságára is figyelemmel, a felperest olyan — fontosabb teendőkkel megbízott — alkalmazottnak kell tekinteni, akit 2 évnél rövidebb szolgálati ideje folytán a hó utolsó napjától számítandó 3 havi felmondásidő illet. (1933. szept. 29. — P. II. 3881/1932.) 948. It. 92. §., 1910/1920. M. E sz. r. 7. §. — Műbútorok eladásával megbízott üzletvezető felmondási járandósága. — A bútorok nem napi közszükségleti cikkek, azok eladása nem rendszeresen, hanem időszakonként változó mérvben történhet. A bútorok eladásából eredő jutalék jövedelmet tehát nem az egyes hónapok eredménye szerint, hanem hosszabb idő, esetleg az évi átlag szerint kell és lehet számítani. Annak a meghatározásánál tehát, hogy a műbútorok eladásával megbízott üzletvezető a munkaadónál volt alkalmazásban minő átlagos havi jövedelemre tehetett volna szert, az előző évi forgalom adatait kell alapul venni s ez alapon kell a megszolgált időre s a felmondási 44*
