Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vadászati ügyek 49. Vallási- és egyházi ügyek 50—52. 59 Az iskola felekezeti jellege ugyanis világosan kitűnik az elől említett miniszteri rendeletnek már idézett, valamint abból a rendelkezéséből, amelylyel a községet arra utasította, hogy az iskolafenntartó egyházat a négy szerzetes tanítónői állásnak államsegéllyel való szervezése kérelmezésére hívja fel. Az 1868: XXXVIII. t.-c. 25. §-ának, valamint az 1868: LIII. t.-c. 23. §-ának rendelkezése szerint, ha a község valamely felekezeti iskolát segélyez, akkor a községben lévő más felekezeti iskoláját hasonló arányban köteles segélyezni. Ennek a segélyezésnek nem lehet akadálya a költségvetési fedezet hiánya, mert ebben az esetben az aránylagos segélyezés nyújtása törvényes kötelezettség s annak a község az egyenlő elbánás elvénél fogva megfelelni tartozik. Éppen ezért nincs törvényes alapja a törvényhatósági kisgyűlés megtámadott határozatában foglalt annak az álláspontnak, hogy a község által, a róm. kat. elemi iskola létesítésére nyújtott segélyezés nem tekinthető a róm. kat. egyház olyan segélyezésének, amellyel arányban álló segélyezésre a többi egyház is igényt tartihatna, mert a község a róm. kath. iskola létesítéséhez való hozzájárulással szabadult a községi iskola létesítésének kötelezettsége alól ® így a hozzájárulásért ellenértéket kapott, egészen eltekintve attól, hogy az 1868: XXXVIII. t.-c. 23. ,§-a szerint elsősorban a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani. így nyilvánvaló, hogy a panaszos egyháznak elvileg fennáll a joga arra hogy saját felekezeti iskolája céljára a községtől aránylagos segélyt követelhessen. Ennek a jognak gyakorlati érvényesítésére azonban még nincs meg a lehetőség, mert az iratok tanúsága szerint a panaszos egyháznak ezidőszerint még nincs elemi népiskolája, már pedig az idevonatkozó már ismertetett törvényes rendelkezésekből az következik, hogy a községi segélyezésnek ilyen esetben a más egyház által fenntartott felekezeti iskolával kapcsolatban kell történnie. Mivel tehát a v.-i ref. egyháznak a községi segélyezéshez való joga még nem nyert megállapítást, az arányos segélyezés megállapítása iránt előterjesztett ipanaszbeli kérelemnek nem lehetett helyet adni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a ref. egyház a róm. kath. egyház felekezeti iskolájának nyújtott segéllyel arányos községi segélyezést igényeljen, ha állit fel elemi népiskolát. (1933. jan. 17. — 872/1931. K. — 1413. E. H. — Kod. 1933. évi 4. f. 105.) Egyéb ügyek, 53. 1877: XX. t.-c. 4—6., 278. §§. — Kiskorúak nagykorúsítása ügyében szülők, nagyszülők és rokonok meghallgatása. Bm. Ha a kiskorú atyai hatalom alatt, vagy az anya t. és t. gyámsága, vagy másnak gyámsága alatt áll, a nagykorúsítás kérdésében a szülőket és mindkét ágbeli nagyszülőket meg kell hallgatni. Ha valamelyik ágon sem szülő, sem a nagyszülő nincs életben, vagy velük szemben olyan okok forognak íenn, amelyek őket a gyámságból (gondnokságból) kizárják (1877: XX. t.-c. 142. §.), ebben az esetben az elhalt szülő