Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
682 Kartel. írásba foglalásával, illetve a szerződést tartalmazó okiratnak aláírásával, hanem akkor is létesül, ha oly írásbeli nyilatkozat létezik, amelyből az új szerződő félnek a szerződéshez való csatlakozása kétségtelenül megállapítható. A szerződés írásbafoglalására vonatkozó az a jogszabály ugyanis, hogy az okiratnak tartalmaznia kell mindazokra a pontokra vonatkozóan a feleknek megegyezését, amelyek a szerződés lényegéhez tartoznak s illetve azokra a pontokra való megegyezést is, amelyekre vonatkozólag valamelyik fél kijelentése szerint szintén meg kell állapodni, ebben az esetben akként értendő, hogy mindezekkel a tartalmi kellékekkel a szerződésről felvett okiratnak kell bírnia, amelynek elfogadására az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatban utalás történik. K. Adott esetben a felperesek között 1930. évi július hó 14-én létrejött kartelszerződés a megállapodást egész terjedelmében tartalmazza. Azt pedig a fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó indokolása szerint helyesen fejtette ki, hogy az alperes többrendbeli írásbeli nyilatkozattal jelentette ki a szerződéshez való hozzájárulását. Ha való volna is, hogy az alperes a B/. alatti nyilatkozat kiállításakor a kartelmegállapodás tartalmát nem ismerte, a fellebbezési bíróság helyes kifejtése szerint ennek annál kevésbé lehet jelentősége, mert az alperes a kartelszerződésnek egész terjedelemben történt közlése után is tett Írásban olyan nyilatkozatokat, amelyekből a szerződésnek elfogadása kétségtelenül következik. Alaptalanul vitatja az alperes azt, hogy az ily módon történt írásbeli hozzájárulást a szerződő felek a megállapodáshoz való megfelelő hozzájárulásnak nem tekintették, amennyiben már az 1931. évi március hó 20-án tartott megbeszélés alkalmával, majd a kartelszerződés bemutatására az 1931. évi XX. t.-c. 2. §-ában meghatározott időt közvetlenül megelőzően is kívánták a szerződésnek az alperes által való aláírását; vagyis, hogy a felek ezzel a magatartásukkal a szerződésnek a megjelölt alakban való létesülésétől tették függővé annak érvényességét. Mert kétségtelen, hogy a szerződés aláírásával a felpereseknek egyedüli célja az volt, hogy azzal az alperesnek az írásban való hozzájárulása bizonyíttassék, de nem az írásbeliségen túl valamely határozott alak kikötése. Ilyként pedig az aláírás meg nem történtének, illetve utóbb történt megtagadásának a kifejtettek mellett jelentősége nincs. A fellebbezési bíróság tehát helyesen állapította meg, hogy az 1931. évi XX. t.-c. 1., illetve 16. §-a értelmében megkövetelt írásbafoglalás már az idézett törvény életbelépte előtt megtörtént, ekként pedig a kartelszerződés az alperessel szemben is érvényes. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a választottbírósági szerződés érvényessége, vagy hatályossága nem esik szükségképen egybe az alapszerződés érvényességével. Az a kérdés tehát, hogy a kartelszerződésben foglalt választott bírósági kikötés érvényességét menynyiben érinti a szerződés aláírásának, illetve a felperesek által ehelyett létesített újabb választottbírósági szerződés aláírásának a hiánya, az alaoszerződés érvényességére befolyással nincs. (1934. ápr. 18. — P IV 4642/1933.)
