Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Út- és vámügyek 39—42. 55 utolsó bekezdésében foglaltak szerint ebből a címzésből megállapítható volt a szállított árú bizományi, — tehát állami jószág-jellege s ezért az ezek után beszedett vám (68 P 40 fillér) visszatérítendő. Ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. márc. 14. _ 7497/1932. K. — 1428. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 18.) 39. 1890: L t.-c. 88. §., 15.591/L A. — 1933. K. M. sz. r. — I. A vasúti állomások területén bérelt rakterűiéire (telepre) a vonatról leadott áruk csak akkor vámmentesek, ha igazolják, hogy azokat a rakterületről nem a vámtárgy használatával hozzák forgalomba. — II. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a rakterűi etre (telepre) a vasút vágányán érkezik az áru. (1933. okt. 18. — 1892/1930. K. 1429. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 21.) V. ö. 16. sz. döntvény 1317. E. H. 40. 1890:1. t.-c. 99, §. 4. p. — Űtvám visszatérítési ügyekben a vámtulajdonos közület lévén az egyik érdekelt fél, az ily ügyeikben hozott elsőfokú határozat csak az annak történt kézbesítés után számított jogorvoslati határidő elteltével válik a vámtulajdonosra nézve is jogerőssé. (1932. okt. 25. — 4789/1931. K. sz. — 1406. E. H. — Kod. 1933. évi 3. f. 85.) 41. 1890:1. t.-c. 99. §. 6. p. — A dohányáruk az árunak szállítása alatt is állami javáknak tekintendők. Kb. Az állami javak utvámmentességét az 1890: I. t.-c. 99. §-ának 6. pontja állapítja meg. Téves a közigazgatási hatóságoknak az az álláspontja, hogy az adómentességet hatósági bizonyítvánnyal kellett volna igazolni, mert az adómentesség megállapítására szükséges tényeket maguk a fuvarlevelek bizonyítják. Minthogy a beterjesztett 33 fuvarlevél szerint a vámmentes áru után jogtalanul beszedett vám 68 pengőt tett ki, a bíróság ennek az összegnek visszatérítésére az utvámengedélyest kötelezendőnek találta. (6796/1931. K. — 1933. okt. 11. — M. K. LII. évi. 5.) 42. 22.452/1909. K. M., 24.314/1923. K. M. sz. r. — A kincstári postahivatalok közhivatalok és így az általuk használt ingatlanok közcélokat szolgálnak. Kb. A magyar államkincstár tulajdonában lévő és a b.-i 1. sz. postahivatal elhelyezésére szolgáló Sz. I.-tér 1. sz. alatti ingatlan után kivetett útburkolási járulékot a panaszos töröltetni kérte, mert a 101. Kgy. 1927. sz. szabályrendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint az állami közhivatalok telkei, amennyiben kizárólag közcélokat szolgálnak, a hozzájárulástól mentesek. Az alispán a kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy a posta, mint üzleti alapon vezetett üzem, kizárólag közhivatalnak nem minősíthető. Ezt a jogi felfogást azonban a m. kir. közigazgatási bíróság nem ítélte helytállónak. A 22452/1909., valamint a 24314/1923. szám alatt, az államfő legmagasabb jóváhagyásával kiiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletek értelmében ugyanis a m. kir. posta (feladata a posta jövedéknek mint állami kormányzati jognak kizárólagos gyakorlása. Ebből pedig következik, hogy