Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

618 Kereskedelmi jog. lése után ezekre a bútorokra vonatkozólag a megállapodástól egyoldalúlag is elállhatott s 'alperesi cég fizetésképtelenségének tudatában, saját biztos kárára <az előző megállapodás ellenére sem volt köteles a bútorokat bizományból fixvétellel az alperesi cégnek átengedni. A fellebbezési bíróság azonban nem állapított meg tényállást ama felperesi tényállítás tekintetében, hogy a 9—12. tételek alatt felsorolt bútorokra megszabott bizományi idő lejárta előtt az alperesi cég csakugyan az anyagi fizetésképtelenség állapotában volt-e már, sem abban a tekintetben, hogy a felperes mikor értesült erről, s így nem lehet eldönteni azt sem, hogy a felperes jogszerűen elállhatott-e az ügylettől s joggal követelhette-e vissza ennekfolytán E. Lőrinc útján az ingóságokat. A fellebbezési bíróság ítéletét, a B/B. ijelű kimutatás 9—12. tételei alatt felsorolt bútorokra vonatkozó részében tehát fel kellett oldani, a fellebbezési bíróságot a jelzett irányban további tárgyalásra, a tényállás megállapítására s újabb határozat hozatalára kellett utasítani. (1934. márc. 19. — P. VII. 5471/1933.) V. ö. Gr. XXIV. 887. 867. Kt» 377. §. — Bizományi viszony megszüntetése, — Az ügyletnek a megbízó részére kötésének megállapítása. K. Az alperes a nem kifogásolt 3. és 4. •/. 'alatti levelek tartalma szerint az 1923. évi december hó 24-én a, felperesnek a bizományi áruk eladását megtiltotta, december 29-én pedig a bizományi jogviszonyt a felperesnél raktáron levő árukra korlátozta. Tekintet nélkül tehát a felek között fennállott bizományi jogviszony eredeti tartalmára, ezeknek a leveleknek átvételétől kezdve a felperes a raktáron nem levő áruk tekintetében az alperest kötelezően csak úgy köthetett ügyletet, ha erre az alperestől külön megbízást kapott, vagy az ügyletek bejelentése után az alperes azokhoz hozzájárult. A 3. és 4. •/. alatt mellékelt levelek keltét megelőzően, a B. •/« alatti 1923. évi december hó 17-én.kelt levélben bejelentett ügyleteknek az alperes által történt elfogadását pedig a felperes sikertelenül vitatja, mert nem támadta meg azt a ténymegállapítást, hogy az 1924. évi január hó 23-án történt megbeszélések alkalmával a B. •/• alattiban írt ügyletek felől az alperessel újból tárgyalt és azokhoz az alperes hozzájárulását kérte, aminek következtében a B. •/. alatti levél és az arra adott válasz, az ügyletekhez való végleges hozzájárulásnak nem tekinthető. Nem támadta meg a felperes a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy az 1924. év január hó 23-án az alperes a bejelentett ügyletekhez való hozzájárulását a bizományi elszámolásnak a felperes részéről a megbeszélések alkalmával, vagy azt követő napon való elismeréséhez és a mutatkozó tartozásnak kifizetéséhez, mint feltételhez kötötte. Ezt a feltételt azonban a felperes nem teljesítette, mert az elszámolást csak jogfenntartással volt hajlandó elismerni, fizetési készségét pedig egyáltalán nem is állította. Az alperes viszont az ügyletekhez való hozzájárulását az említett feltételhez jogosan köthette, mert a per adataiból meg lehet állapítani, hogy az alperes már korábban a bizományi viszony felszámolását kívánta s a felperesnek az elszámolás előterjesztésére 1924. január