Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

616 Kereskedelmi jog. kocsikat a felperes telepére visszaállítani tartoznak, ahol azokat a felperes jogosítva lesz elárverezni. Az alperesek fizetési késedelme miatt a fent előadott kikötés alapján a felperes az alperesektől a gépkocsik visszaadását követeli abból a célból, hogy hátralékos követelése kielégítése céljából azokat elárvereztesse. A felperest ezzel a követelésével a fellebbezési bíróság elutasította egyrészt azért, mert szerinte a vevők birtoklási joga feltétlen és attól az eladó felperes az alpereseket csak úgy foszthatná meg, ha a vételi szerződésitől elállana, másrészt, mert a gépkocsik visszaadására vonatkozó kikötés a jó erkölcsökbe ütközik és ez okból semmis. A fellebbezési bíróság jogi álláspontja mindkét irányban téves. (. .. Mint a fejben I. és IL a. -. .) Nyilvánvaló, hogy az eladó a hitelezett vételár követelése biztosítása végett kötötte ki az áru visszaszállítása és a vevő terhére való értékesítés iránti jogot, az eladó jogainak ilyen értelmű biztosítása pedig — amint azt a m. kir. Kúria P. VII. 3260/1930/17. és P. VII. 788/1933/11. számú határozatában is kimondotta — sem a jó erkölcsökbe, sem tiltó jogszabályba nem ütközik, sőt a Kt. 352. §-a arra az esetre, ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az árú még átadva nem lett, egyenesen feljogosítja az eladót, hogy vételárkövetelése fedezésére az árut a vevő rovására eladhassa. A szóbanlevő szerződési kikötés lényegileg egyet jelent azzal a joggal, amely az eladót a Kt. 352. §-a alapján kikötés nélkül is megilleti, ettől a jelen perbeli eset csak annyiban tér el, hogy a felek a vevő késedelme esetén szerződési megállapodással maguk állítják vissza azt a helyzetet, amelyben az eladó ismét a dolog birtokához jutva, azt vételárkövetelése fedezésére a vevő te-hére értékesítheti. Ezért és mert a 6300/1932. M. E. sz. rendelet IV. fejezetének a 14.000' 1933. M. E. rendeletlel fenntartott intézkedései a keresetbe vett igénynek per útján való érvényesítése tekintetében semminemű tilalmat fel nem állítanak, — alapos a felperesnek az a panasza, hogy az anyagjogi jogszabályokat sérti a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint a felperes nem jogosult arra, hogy a gépkocsi visszavételére a szerződésben kikötött jogot érvényesítse. Kétségtelen, hogy (. . . Mint a fejben IV. a. . , .) A felperes azonban azzal a cselekményével, hogy az alperesek által birtokban tartott gépkocsikról a rendszámokat rendőri közben jövetellel levétette és ezáltal a gépkocsiknak az alperesek részéről való további forgalomban tartását lehetetlenné tette, nem a szerződéstől elálló félként rendelkezett, hanem csupán a gépkocsik birtokához való jogát érvényesítette akénl, hogy az alpereseket a gépkocsik további jogtalan használatában megakadályozta. A vételügylettől történt elállás jogkövetkezményei tehát a perbeli tényállás mellett a felek jogviszonyára nem alkalmazhatók. (1934. máj. 1. —• P. IV. 5834/1933.)