Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Részvénytársaság. 833. 581 •előkészítő iratában az alperesek törvény- és alapszabályellenes eljárásának s ebbő'l folyó kártérítési kötelezettségének kimutatására felhozott körülményekkel és bizonyítékokkal — ítéleti indokolása szerint — azért nem foglalkozott, mert a vagyonbukottá lett felperesi részvénytársaság üzleti könyvei hiányában a kereseti kárigény és az alpereseknek mint a részvénytársaság igazgatósági tagjainak a keresetben állított törvény- és alapszabályellenes cselekményei között az okozati összefüggés meg nem állapítható, már pedig az, hogy a könyvek a perben fel nem mutathatók, a felperes csődtömeggondnok mulasztására vezethető vissza. A beszerzett büntető iratok és a 31. sorszám alatt B-/. alatt csatolt hivatalos bizonylat tartalma szerint az üzleti könyveket és iratokat K. Gábor III, r. alperes vette át. Nevezett alperest, mint a vagyonbukott részvénytársaság igazgatósági tagját, az a kötelezettség terhelte, hogy az átvett könyveket és iratokat a Cs. T. 112. §-ának második bekezdése értelmében megőrzés végett a csődtömeggondnoknak átadja, vagy ha már ezt nem tette meg, maga gondoskodjék a könyveknek a K. T. 30. §-a szerinti megőrzéséről. Amennyiben tehát való is a III. r. alperesnek a 32. sorszámú fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt az az állítása, hogy ő a könyveket a részvénytársaság ecetgyári telepére vitette s azok jelenlegi hollétéről nem tud, a könyveknek ekként való elveszése a III. r. alperesnek, nem pedig a felperes csődtömeggondnoknak terhére esik. Nem róható a könyvek meg nem léte a felperes csődtömeggondnok terhére a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt, a Cs. T. 112. §-ának második bekezdésére és arra alapított indokolással sem, hogy a csődtömeggondnok a büntető főtárgyaláson jelen volt s tanuként ki is hallgattatott, mert a könyvek a Cs. T. 112. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az irányadó tényállás szerint még sem a tömeggondnoknak lettek kiadva, és mert még a III. r. alperes egyoldalú előadása .sem tartalmaz adatot annak megállapíthatására, hogy a könyveknek a csődtömeghez tartozó ecetgyári telepen elhelyezése a felperes csődtömeggondnok értesítése mellett akként történt volna, hogy ez utóbbinak módjában állott volna a könyvek megőrzéséről gondoskodnia. (1933. jún. 7. — P. VII, 979/1933.) 833- Kt. 199. § Részvénytársaság mérlege A Ki 199 §-a 1. pontjában a mérleg felállításánál irányadóul megszabott az a szabály, hogy a társaság vagyona abban az értékben veendő fel, amely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel, teret enged annak, hogy az értékmegállapításná] az áruk beszerzési, előállítási, vagy forgalmi értéke mellett figyelembe vétessenek a fennálló viszonyok szerint az értékre kiható összes tényezők. Ennek az értékelésnél mérvadó mozgási lehetőségnek a bírói gyakorlat értelmében a rendes kereskedői gondosság követelményei szabnak határt. K. Ehhez képest alaptalanul vitatja a felperes, hogy az adott esetben az a belső (intern) mérleg felel meg a törvény rendelkezésének, amely az 1929. és 1930. üzleti években az áruk beszerzési és előállítási költségének -alapulvételével készült, ellenben nem törvényszerűek azok az ebben a per-