Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
572 Kereskedelmi jog. De ettől eltekintve, a Pénzintézeti Központtal létesített kölcsönszerződés értelmében a 4000 millió korona felhasználása a Pénzintézeti Központ belátására volt bízva. Jogában állt folyósításokat megtagadni, vagy közvetlenül a Bank hitelezőjének kezéhez is teljesíteni. A 4000 millió korona mikénti felhasználása tehát egyébként sem róható az alperes terhére. A 40.000 darab H. részvény vételárának kiegyenlítése tekintetében az irányadó tényállás szerint a részvények vételárát az alperesnek kellett ugyan váltókkal fedezni, de a váltók prolongációs kamatait a Bank volt köteles fizetni, a Bank tartozott az általa leszámítolt váltókat a lejáratkor beváltani, az alperes kötelessége csak az volt, hogy a Banknak a vételárt 1926. február hó 20. napján megfizesse. A Pénzintézeti Központ az alperesnek ebből keletkezett 1100 millió korona tartozását leszámítás útján kiegyenlítette, amennyiben ezt az összeget a felszámolás során beszámította alperesnek abba a 3000 millió korona követelésébe, melyet nevezett a B. H. és F. Bank Rt. felszámolásának céljaira sajátjából befizetett s amely összeg alperes „Garancia-számláján" tartatott nyilván. Minthogy tehát az 1100 millió koronát az alperesnek csak 1936. február hó 20-án kellett megfizetnie, s ezt az összeget a P. K. 27. sorszámú jelentése szerint a felszámoló az alperes megkérdezése nélkül, egyoldalúlag egyenlítette ki, beszámítás útján az alperes követeléséből, nem lehet szó arról, hogy a 4000 millió korona kölcsönösszegből az alperes valamit is jogtalanul a magánadósságai rendezésére fordított s ezáltal a kölcsön rendeltetésellenes felhasználásával a részvényeseket megkárosította volna. 3. Az I. r. felperes által a Bank rendelkezésére bocsátott pénzekből, alperes apjának: B. Rezsőnek elzálogosított részvényei is kiváltattak, Ez azonban ugyancsak nem róható fel alperes terhére, mert attól eltekintve, hogy alperes apjának ép úgy, mint minden más ügyfélnek, joga volt, hogy a letétül elhelyezett értékpapírjait visszakapja, az I. r. felperes a 14. és 15. •/'. alatti leveleiben 550 millió korona letételével kapcsolatban azt az utasítást adta a kényszerfelszámolónak, hogy abból a B. Rezső elzálogosított papírjai is kiváltassanak. 4. Alperes megtévesztő magatartását abban jelölte meg az I. r. felperes, hogy habár az igazgatóisági tagok közül a szabálytalanságok miatt csak az felel büntetőjogilag, aki az ügyvezetésben személyesen részt vett, akit vétkes cselekmények és mulasztások közvetlenül terhelnek, mégis őket, az ügyvezetésben részt nem vett igazgatósági tagokat fenyegette meg alperes megbízottja büntető eljárás kilátásbahelyezésével, holott ügyvezető igazgató épen ő, az alperes volt. A Kúria megítélése szerint az I. r. felperes, akinek ügyvédi oklevele van s aki egy nagy uradalom jószágigazgatója, a Bank vezetése körüli mulasztások következményei tekintetében a részéről történt befizetés teljesítésekor a mintegy három hóval korábban tett felhívás jelentősége tekintetében nem lehetett tévedésben. Ha pedig nem forgott fenn nála tévedés, akkor alperes terhére megtévesztő magatartás sem róható fel. 5. A II. és III. r. alperesek által az alaptőkeemelés céljaira befizetett összegeket az alperes csak akkor volna köteles visszatéríteni, ha bizonyítást nyerne, hogy csalárd eljárásával bírta reá nevezetteket a pénzek befizeté*
