Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Részvénytársaság. 824. 569 követően félév múlva, 1926. január havában a P. K. által szerkesztett mérleg adataiból pedig a Rt. vagyoni helyzetét a felperes által kötött ügylet időpontjára visszavetítve megállapítani nem lehet, és semmikép sem lehet megállapítani azt, hogy az alperesnek az ügylet megkötésekor a rendes gondosság kifejtése mellett a Rt. fizetőképtelenségét ismernie kellett. Ezek szerint az alperesnek a felperes által vitatott és a felperes kárával okozati összefüggésben álló, a K. T. 187. §-ában írt kötelességszegését megállapítani nem lehet. (. . . Mint a fejben III, a. . . .) Erészben nem tesz különbséget az ügyletek tárgyának értéke. Az I. bank Rt.-nak, mint banküzletnek, alapszabályszerű rendes üzletviteléhez tartozott értékpapíroknak vétele és eladása. Az a körülmény, hogy azokat az elsőbbségi részvényeket, amelyekből a felperes az 1925. évi január hó 29-én és 30-án az I. banktól nagyobb mennyiséget vásárolt, az I. bank vezette be a budapesti tőzsdére, nem teszi ezeket az ügyleteket a Rt. rendes üzletköréből kiemelkedő, az igazgatóság különös irányítását és ellenőrzését indokolttá tevő ügyletekké. A felperes maga sem állította és nem is hozott fel olyan tényt, amely annak megállapítására szolgálhatna alapul, hogy az alperes, mint az I. bank Rt. igazgatósági tagja, az ügyvezetésnek törvény és alapszabályszerű általános jellegű ellenőrzésére vonatkozó kötelességét elmulasztotta. Az a körülmény pedig, hogy a felperes által kötött ügyletről és annak lebonyolításáról nem szerzett tudomást, a kifejtettek értelmében az alperes részéről kötelességmulasztásnak nem tekinthető s ekként az ebből származtatott azért a kárért, hogy az értékpapírok a teljes vételár kifizetése dacára a zálogjog alól nem mentesíttettek és a felperes szabad letétébe nem helyeztettek, a banknak akkor még nem bizonyított fizetőképtelenségére tekintettel akkor sem felelős, ha az ügyletnek lebonyolítása a rendes banküzleti szokásoknak nem is felelt meg. A részvényeseknek 1925. évi április hó 1-én tartott értekezletén megalakított bizottság sem megalakításánál, sem összetételénél fogva nem tekinthető az I. bank Rt. alapszabályaiban meghatározott végrehajtó-bizottságnak. Az a körülmény pedig, hogy az alperes az alapszabályokban nem ismert ennek a bizottságnak megalakításához, a megalakításra vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyv aláírásához hozzájárult, a felelősség megállapítására azért nem alkalmas, mert ez a bizottság, mint a részvényesek bizalmi egyéneiből összeállított, az ügyvezetést ellenőrzők szerve — a dolog terméíz3ténél fogva a Rt. törvény- és alapszabályszerű szerveinek működését fel nem függesztette, hatáskörét és törvényes felelősségét meg nem szüntette. Az pedig, hogy az ö. B.-bank által a felperes kötvényeinek a zálogjogtól való mentesítése céljából az I. bank rendelkezésére adott hitel nem fordíttatott erre a célra, szintén nem alkalmas az alperes felelősségének a megállapítására, még abban az esetben sem, ha az alperes a hitelnek ily célra való rendelkezésre bocsátásról és rendeltetésellenes felhasználásáról tudomással birt volna is. Mert az Ö. B.-bank által adott hitelt nem ez a bizottság használta fel és nincs adat arra, hogy a rendelkezésre adott összeg jogellenesen meg nem engedett célokra és nem a bank kötelezettségeinek teljesítésére használtatott fel. Ilyként pedig ennek a bizottságnak a működése a bank helyzetét nem rosszabbította s a felperesnek kárt nem is okozott.