Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

560 Kereskedelmi jog. 816. Kt. 160., 52. §., Mt. 1033. §. — Meg nem alakult részvénytársaság képviseletében az alapító által kötött jogügylet. — I. Az alakulófélben volt, de meg nem alakult részvénytársaság képviseletében az alapító által kötött szerződésből eredő jo éok nem az alapítót, hanem a képviseltet illetnék, ha az mint jogi személy létre jött volna. — II. A Kt. 160. §-a szerint is azok, akik a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, de nem jogosultak is. E törvényhely alapján, valamint az általános magánjognak az álképviselőre vonatkozó szabálya és a K. T. 52. §-a alapján is csak az álképviselővel ügyletet kötő másik fél, nem pedig a képviseleti jog nélkül eljárt szerződő fél léphet fel igénnyel. K, A felperes mint az alakítandó volt, de meg nem alakított és a kereskedelmi cégjegyzékbe megkívánt bevezetés és kihirdetés hiányában létezőnek nem tekinthető (K. T. 160. §.) ,,H. R. T." alapítójának M. Istvánnak az engedményese az alakulóban volt részvénytársaság és az I. r. alperes közt létrejött, az I. T. alperes tulajdonát tevő ház adásvételére vonatkozó, 1929. október 25-én kelt A/l. jelű szerződés nem teljesítése következtében az I, r alperestől, mint eladótól, a II. r. alperestől, mint készfizető kezestől követeli a szerződésben kikötött 30.000 P. kötbért, amelyből az alsóbíróságok ítélete 20.000 P. megítélését tartalmazza. A jelzett szerződésben M. István alapító a vevő részvénytársaság kötelezettségeiért saját személyében teljes felelősséget és kötelezettséget vá lalt. Nincs szó az okiratban arról, hogy a részvénytársaság meg nem alakulása (cégjegyzékbe be nem vezetése) esetében az alapítót vagy mást a szerződésbeli jogok s különösen a kötbér követelésére való jog is megilleti, Az pedig állítva sincs a perben és arra a perben adatok sem merültek fel, hogy az alapító és az I. r. alperes az alakulóban volt részvénytársaság részére és annak a nevében kötött szóban lévő ügylet hatályát egymás között arra az esetre is kölcsönösen fentartani akarták, ha a részvénytársaság létre nem jön és az ügyletnek a részvénytársaság részéről való elfogadása meg nem történik. Egyébként M. István a szerződést az alakulóban volt részvénytársaság nevében, nem pedig a maga nevében és részére kötötte meg. Azt ugyan nemcsak a részvénytársaság nevében, hanem még külön maga is aláírta, de csak nyilvánvalóan felelősséget és kötelezettséget vállaló nyilatkozatára tekintettel. Minthogy ekként M. István nem a saját nevében kötötte meg a szerződést, hanem mint a meg nem alakult részvénytársaság képviselője, a szerződésbeli jogok sem őt illetik, hanem a képviseltet illetnék, ha az mint jogi 6zemély létre jött volna. Dr. W. Lajos tanú vallomása alapján (5) megállapítható, hogy ő a részvénytársaság cégbejegyzéséhez szükséges iratokat elkészítette és abban a pillanatban, amikor a végleges adásvételi szerződés megköttetett volna, ezek alá lettek volna írva. Az alapítási tervezet is készen volt, nem tudja a tanú, hogy ez alá volt-e írva. Nem is állítják a felek, hogy a bejegyzés megtörtént volna. M. István tanú vallomása (8) alapján megállapítható, hogy családi