Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Közkereseti társaság. 810—811. 555 vagy jutalék kielégítési alapul való megjelölése mellett, de csak B. László ellen érvényesítheti jogait, vagy pedig a Kt. 101. §-a értelmében járhat el. A továbbiakban a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás kiegészítésekép, az elsőbíróság ítéletében ebben a részben felhozott indokok alapján, az ugyanott megállapított azt a tényállást fogadta el valónak, hogy B. László jelenleg az alperes üzletében rendszeres tevékenységet nem fejt ki, fizetést nem kap, intézkedési joga nincs. Nincs alapja annak sem, hogy az alperes fizetési kötelezettsége azon az alapon állapíttassák meg, hogy B. László az ő üzletében oly hasznos tevékenységet folytat, melyből a felperes követelésének kielégítésére szolgálható vagyonszaporulathoz jut. (1933. szept. 7. — P. VII. 5432/1932.) 810* Kt. 98,, 100. §. — Közkereseti társaság megszűnése. — A feloszlásban való kölcsönös megállapodás hiányában az a puszta tény, hogy az egyik tag ezen a napon a vállalatot elhagyta, vagyis a társasági szerződésből folyó kötelességek további teljesítését egyoldalúan megtagadta: a közkereseti társasági viszonyt jogszerűen meg nem szüntette, kivéve ha már ekkor olyan ténykörülmények állottak fenn, amelyekre való tekintettel ennek a tagnak a társaság feloszlását előleges felmondás nélkül is joga volt a K. T. 100. §-a értelmében követelni. K. A felperes vitatja is, hogy az alperes hiányos, helytelen és szabálytalan könyvvezetése folytán joga volt már ekkor a társaság azonnali feloszlását követelni (77. sorsz. különirat); amivel szemben viszont az alperes azt állítja, hogy a felperes az üzletbe naponta bejárt, utasításokat adott a könyvelés mikéntjére, revideálta a pénztárt, ellenőrizte azt és így mindazok a tételek, amelyek a társasviszony tartama alatt úgy a pénztárkönyvben, mint a többi üzleti könyvben szerepelnek, a felperes tudtával, beleegyezésével, sőt utasítására kerültek — esetleg igazoló okmányok megkívánása nélkül is — könyvelésre (82. sorsz. F/III/6. különirat). A fellebbezési bíróság tényállást erészben sem állapított meg. Már pedig akkor, ha a társaságnak 1926. év szeptember hó 3. napján történő feloszlásában a felek kölcsönösen meg nem egyeztek és akár ezen a napon, akár az ezt követő valamely időben a társaság azonnali feloszlását követelni a felperes jogosult sem volt; a társas jogviszony a (C-/. alatti szerződés 7. pontja alapján az 1926. évi szeptember hó 23. napján (2.) eszközölt, — esetleg már korábban (1926. szeptember 3-án) a felperesnek a társaságból való kilépésével értelemszerűen közölt — felmondás alapján csakis a felmondástól számított 6 hónapra (1927. március 3., március 23.) volt jogszerűen megszüntethető. Megfelelő tényállás hiányában tehát az a jogkérdés, hogy a felek közötti közkereseti társaság mikor oszlott fel és ehhez képest az a kérdés, hogy a felperes vagyonílletőségének meghatározására milyen időpont (1926. szeptember 3., 1927. március 3., március 23., vagy milyen más nap) irányadó, — el nem dönthető. (1933. nov. 17. — P. IV. 3856/1932.) 811. Kt. 100, §. — Társaság feloszlásának követelése. — A K. T. 100. §-ában említett ama ,.lényeges feltevések" közé, amelyek mellett a közkereseti társaság keletkezik és amelyek