Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

552 Kereskedelmi jog. len utánrendeléseiből befolyt számlaösszegek bizonyos hányadát is a felperes javadalmaként szabta meg. Felperes az utánrendelésekről, s az azok után őt megillető jutalékjövedelméről s ennek mértékéről csak az alperes rendelkezésére álló ügyleti adatokból szerezhet tudomást; az utánrendelések folytán eszközölt eladásokról s az azok után neki járó jutalékokról tehát számadást követelhet. A felperesnek a számadás követeléséhez való jogát nem szüntette meg az a körülmény, hogy a felmondási járandóságok iránt előzően folyamatban volt perben az alperes egy jutalék-kimutatást mutatott be. Ez a kimutatás ugyanis számadásnak nem tekinthető, mert az csupán az 1927. október hótól 1928. szeptember haváig terjedő időben havonként egy tételben felperes javára írt s a felperes szerint nem is az utánrendelésekből származó jutalékösszegeket tünteti fel, de nem tartalmazza egyenként azokat az ügyleteket, ameryeket az alperes a jogviszony tartama alatt a felperes részére kötelezett részeltetéssel létesített. Ezekből az okokból és felhozott saját indokaiból az anyagi jognak megfelelő a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a számadást követelő keresetnek jogalapja fennáll. (1933. márc. 30. — P. II. 739/1931.) 806. Kt. 55* §. — Ügynöki jogviszony elbírálásánál irányadó szempontok. — Szolgálati jogviszony fennállásának megállapítása. K. Megállapodás szerint (Te. 40. §.) felperes az ügyleteket az alperesi cégek nevében tartozott megkötni s azoknak az elfogadását az alperesek maguknak tartották fent. Felperes az alperesek utasításait követni tartozott s az üzleteket naponta beküldeni volt köteles. Felperes kockázatot nem vállait s az elintézett rendelések után 20% jutalékban részesült. Helyes ezek szerint a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a peres felek között szolgálati viszony állott fent. Az a tény, hogy alperesek nem tiltották el a felperest attól, hogy más cégek részére is ügynökösködhessék, a szolgálati viszonyt nem zárja ki; mert a szolgálati viszonynak nem lényeges kelléke, hogy a munkavállaló egész tevékenységét s minden idejét a munkaadó rendelkezésére bocsássa. (K 1934. febr. 27. — P. II. 3703/1932.) Kereskedelmi társaságok általában. (Kt. 61—63. §.) 807. Kt. 62. §. — Alkalmi egyesülés. — Ügyleti eredmények ügyletenkínti elszámolásának hatálya. K. A peresfelek között az 1924. szeptember 15-től 1927. május közepe tájáig fennállott sertéskereskedelmi közös üzlet bevételei és kiadásai oly módon nyertek elszámolást, hogy alperes az esetenkint bevásárolt és a felperes címére elszállított fél-fél kocsi rakomány sertésről a bevásárlással és az elszállítással járó minden kiadást magában foglaló számlát a szállítással egyidejűleg közölte a felperessel, aki az érkezett sertésszállítmány értékesítése után a kapott számlát az értékesítés körül felmerült költségeinek felszámítása után lezárva az elért haszon — illetve szenvedett veszteség öszszegéről az alperest értesítette, aki ezután az ily módon lebonyolított üzle-