Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Üzletátruházás. Céghasználat. Megrendelésgyűjtés. 793., 795. 543 1931. március 4-iki szerződésnek hatálybalépésétől (1931. július 14-ikétöl) kezdődik, amint a fellebbezési bíróság etekintetben tévesen kimondotta, hanem csak 1931. szeptember havától. Független ettől a jelen per keretébe nem tartozó az a kérdés, vájjon az 1931. szeptembert megelőző időre, a céghasználatra tekintettel, a felperesek mennyiben követelhetnek az alperestől bizonyos megtérítést az 1931. március 4-iki szerződésük folytán. 1931. szeptember havában viszont úgy a cégbitorlás, mint az amiatti kártérítési kötelezettség mindenesetre beállott, mert az alperes a jogellenes céghasználathoz még a keresetlevél beadása után, a per alatt is ragaszkodott, így pedig sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy a keresetlevél előtti felszólítás (tiltakozás) állítólagos hiánya menti a céghasználat folytatását. Helyes a fellebbezési bíróság azon döntése, hogy az ,,0." név jogosulatlan használatából a felpereseket valamelyes kár érhette, ezen károsodás mértékének havi 30 pengőben megszabása pedig — a fellebbezési bíróság részéről kifejtettekre figyelemmel — nem túlzott. (1934. febr. 8. — P. IV. 2969/1933.) A cégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. (Kt. 37—54. §.) 795. (Kt. 45. §) 1900: XXIV. t-c. — Megrendelések gyűjtése. — LA megrendelések fogalmának, mint lényegileg a megrendelő által a kereskedőhöz vagy iparoshoz intézett vételi ajánlatnak, nem alkotó eleme az, hogy előre meg nem tekintett, vagy legfeljebb minta, árjegyzék vagy szóbeli leírás szerint meghatározott árura vonatkozzék. — II. Az 1900: XXV. t.-c. 1. §-a csak az eladó kereskedelmi telepének helyén tartotta fenn a kereskedőre és iparosra nézve a megrendelések gyűjtésének és ezzel kapcsolatban az ügyletek kötésének korlátlan szabadságát, míg az iparos vagy kereskedő telephelyén kívül tett megrendelések hatályát a törvényben és az ennek végrehajtását szabályozó 27.483/1901. K. M. számú rendeletben felállított korlátok közé szorította. Bp. T. Felperes azon az alapon támadta meg felülvizsgálati kérelemmel a fellebbezési bíróság ítéletét, hogy helytelen ténybeli és jogi következtetéssel állapította meg azt, hogy alperesek a kereseti váltókövetelés alapul szolgált gépvételi ügyletet az 1900: XXV. t.-c. 4. §-a és a 27.483/1901. K. M. számú rendelet 6. §-a alapján hatálytalannak. Helytelen ez a megállapítás felperes szerint azért, mert a megrendelés fogalmához tartozik, hogy a megrendelő a megrendelést látatlanba, vagy legfeljebb csupán minta, árjegyzék vagy szóbeli tájékoztatás alapján tegye meg, az adott esetben azonban a nem vitás tényállás szerint a vétel tárgyát nem ilyen módon megjelölt, hansm az I. rendű alperes által előzetesen megtekintett, egyedileg meghatározott gép képezte, az erre vonatkozó vételi ügylet tehát nem minősíthető magrendelés útján keletkezettnek. Már pedig a felhívott jogszabályok csak a megrendelés gyűjtése útján kötött ügyleteknél nyújtanak a megrendelő kisbirtokosnak az őt fenyegető hátrányok ellen védelmet. Ennélfogva a hivatkozott rendelkezések a jelen ügyben alkalmazást nem nyerhetnek.