Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

518 Öröklési jog. Ezekből a tényekből pedig a fellebbezési bíróság helyes okszerűségger következtetett arra, hogy a felperesek az alperesnek ismertetett magatartását megbocsátották. Ennek a következtetésnek helyességét valósága esetén sem érinti, hogy az alperes a perindítás előtt 1931. január 5-én a felpereseket egyezkedés végett a községi elöljárósághoz hivatta. Az erre nézve felajánlott bizonyítást tehát a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. (. . . Mint a fejben . . ,) Az alaphagyatéki tárgyalás idejében, — 1923. február 27-én, még a HL r. felperes is kiskorú volt és gyámság alatt állott, tekintettel azonban arra, hogy az utólag leltározott hagyatéknak 1928. évi június 4-én megtartott tárgyaláson idejében a most nevezett már elérte nagykorúságát és az utólag leltározott hagyaték tekintetében nagykorúságában is hozzájárult az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának a megállapításához, vele szemben az 1877: XX. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. A IV—V. r. felperesekkel szemben ellenben ezt a rendelkezést alkaln.azni kell, mert a meg nem támadott tényállás szerint ezek mind a két hagyatéki tárgyalás idején gyámság alatt állottak, továbbá, mert az időközben nagykorúvá lett IV. r. felperesről az alperes maga sem állította, hogy ez az ő özvegyi jogának megszüntetéséhez való jogáról nagykorúságában is lemondott. Ezek szerint pedig a IV. és V. r. felpereseknek ahhoz való joga, hogy az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának a megszüntetését kívánják, meg nem szűnvén, azt a jelen perrel is érvényesíthetik. Az alperes vitatta ugyan, hogy részére a haszonélvezeti jogot a felperesek nem özvegyi joga, hanem közszerzeményi és hitvestársi örökösödési joga fejében engedték, az tehát érdemetlenség esetén nem szüntethető meg. Ennek azonban a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben nyoma sincsen és az alperes ezt egyébként sem bizonyította, minélfogva az alperesnek említett védekezését figyelembe venni nem lehetett. Minthogy pedig az alperes az a nem vitás ténye, hogy G. Józseffel az. 1922. évi január 11. napja óta vad házasságban él és attól 2 gyermeke is. származott, az özvegyi haszonélvezeti jogra érdemetlenné tette: a IV. és V. r. felperesek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bírósági ítéletnek reájuk vonatkozó részét a rendelkező rész értelmében meg kell változtatni... (1933. okt. 17. — P. I. 5122/1932.) Végintézkedésen alapuló öröklés. 761. Mi 1841. §., 1876: XVI. t.-c, 21. §., 1874: XXXV, t.-c, 70., 79. §„ — Közvégrendelet felolvasásának igazolása. — Közjegyzői okiratnál, és ekként a közjegyző okiratba foglalt végrendeleténél is azt, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott és azok az okiratok akaratukkal megegyezőnek találták, nem az alkalmazott tanúk, hanem kii. közjegyző hivatott magában az okiratban igazolni. K. Minthogy pedig a megtámadott közvégrendelet ezt az igazolást is