Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

508 Kötelmi jog. rámolhat, az ezek leeséséből származott kárért akkor is felel, ha annak bekövetkeztében szándékosság, vagy gondatlanság nem terheli. — II. Baleseti kártérítésnél a baleset előtti évben munka nélkül töltött idő számítása. K. A fellebbezési bíróság tehát abból a tényállásból folyóan, hogy a.z alperes a Budapesten tér 3. sz. alatt fekvő ház második emeletén, a gyalogjáró fölött egy körülbelül 1-5 m hosszú és 0-5 m széles, vastag üvegből készült cégtáblát helyezett el, amely onnan lezuhant és az éppen ott elhaladó felperest súlyosan megsértette, — az alperes kártérítési felelősségét az anyagi jog szabályainak megsértése nélkül állapította meg. Ezért a kir. Kúria az alperest felülvizsgálati kérelmének azzal a részével, mely kártérítési kötelezettségének megállapítása ellen irányul, elutasította. Alapos ezzel szemben az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a kártérítés összegét jogszabálysértéssel állapította meg. Ennek kiszámításánál ugyanis a fellebbezési bíróság azért indult ki abból, hogy a felperesnek házmesteri alkalmazásából eredő jövedelmén kívül egy évi munkakeresménye 1670 P 24 fillér volt, mert az Országos Társadalombiztosító Intézet az általa folyósított baleseti járadék megállapításánál ugyanezt az összeget fogadta el irányadóul. Figyelmen kívül hagyta azonban a fellebbezési bíróság az alperesnek azt az előadását és valóságát nem is tette vizsgálat és megállapítás tárgyává, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet a felperes által 47-5 héten megkeresett 1525 P 86 fillér összegből állapította meg a felperes keresetét évi 1670 P 24 fillérben akként, hogy az 1525 P 86 fillérből adódó heti 32 P 12 fillér keresetnek ötvenkétszeresét vette számításba, holott a felperes a balesetet megelőző évben a munkában töltött 47-5 hetet meghaladó 4*5 hetet munka nélkül töltötte. Az az eljárás, hogy a munka nélkül töltött idő is olyannak tekintetik, mint amelyre az átlagosnak megfelelő munkakeresmény számításba veendő, a balesetet szenvedett fél munkakeresményének évi összege s ezzel kapcsolatban a kártalanítás gyanánt fizetendő járadék mérve tekintetében kétségtelenül helytelen eredményre vezet s ezért a fellebbezési bíróság az alperes által felhozottakat köteles lett volna vizsgálat s a felek meghallgatása ás esetleges bizonyításfelvétel útján megállapítás tárgyává tenni. (1933. dec. 6. — P. VII. 3609/1932.) Lásd a Gr. XXVI. 780. sorsz. határozatot. Alaptalan gazdagodás, 746. Mt, 1750, §. — Más perbeli nyilatkozatának felhasználása. — A pertársnak az a perbeli nyilatkozata, hogy a másik pertárs jogi képviselőjének perbeli előadásához csatlakozik, egymagában nem tekinthető oly cselekménynek, amely a másik pertárs esetleges munkaeredményének tényleges felhasználását és ezáltal annak kárára az ily nyilatkozatot tevő fél alaptalan gazdagodását jelentené. (K. 1933. nov. 2. — P. IV. 4163/1932.)