Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

i Örvényhatósági ügyek 22. 37 nek nyilvánítaná, vagy ha ez az érvénytelenség a jogszabályok, egyéb rendelkezéseiből volna okszerűen következtethető. Ily, érvénytelenséget kimondó rendelkezés azonban nincs; az alkalmazandó jogszabály egyéb rendelkezéseiből vont következtetés pedig az ellenkező eredményre vezet. Ugyanis: A 4400/1930. B. M. eln. számú rendeletnek a 2120/1930. B. M. eln. számú rendelet 15. §-a két első bekezdése helyébe lépő 3. pontja — második bekezdésében — akként rendelkezik, hogy: ,,ha valamelyik ajánlás az előző szakaszban meghatározott kellékeknek nem felel meg, a választási bizottság az előző bekezdésben említett napot követő napon, de 24 óránál nem előbb, újabb ülést tart, amelynek megtartásáig a hiányok még pótolhatók." Ez a jogszabály semmi kivételt nem tesz abban a tekintetben, hogy mely hiányok azok, amelyek pótolhatók, hanem rendelkezése — a hiánypótlást illetően — általános, és így mindazokra a kellékekre érvényes, amelyeket maga az ajánlás kellékeit felsoroló előző — 14. — szakasz kifejezetten pótolhatatlanoknak nem minősít. A 14. §. pedig az ajánlást csak egyetlen esetben — a negyedik bekezdésében foglalt rendelkezéssel — akkor minősíti kifejezetten érvénytelennek, ,,ha az ajánlás kevesebb jelölt nevét tartalmazza." Vagyis: egyedül a jelöltek előírt számában mutatkozó fogyatékosság lévén érvénytelenségi ok, — ennek a kelléknek a hiánya tényleg nem pótolható annak dacára, hogy a 4400/1930. B. M. eln. számú rendelet már idézett rendelkezése a 14. §-ban meghatározott kellékek hiányát általánosságban pótolhatóknak mondja ki. A rendelet, s különösen annak 14. §-a azonban az ott meghatározott egyéb kellékek hiánya miatt az ajánlást sehol sem mondja érvénytelennek. A 14. §-ban megjelölt kellékek — a negyedik bekezdésében foglalt, s az ajánlottak (jelöltek) számát előíró kellék kivételével — egyenlő értérkűek; azok között különbséget tenni abban a tekintetben, hogy az egyik érvénytelenségi okot alkotó — pótolhatatlan — kellék, a másik ellenben pótolható, nem lehet, s ily megkülönböztetésre a rendelet egyetlen hatá' rozmánya sem ad jogalapot. Az igazoló választmány a szóban levő ajánlást csak abból a szempontból vette vizsgálat alá, hogy az hány I. kerületbeli választó nevét tartalmazza, és az idegen kerületbeli választók nevének törlése folytán előállott számbeli csökkenés miatt jelentette ki az ajánlást — érvénytelennek (nem pótolhatónak). Az eredetileg több mint 1000 névaláírást tartalmazó, de az igazoló választmány által, a jelzett alapon eszközölt törlés folytán már 1000 aláírást nélkülöző ajánlásnak az a hiányossága azonban semmiesetre sem jelentkezhetik más, súlyosabb megítélés alá eső hiánynak, mint pl. a hamis, vagy szavazójegy szelvény nélküli-, vagy egyéb, a 14. §-ban meghatározott kellékeket nélkülöző aláírás, — és az igazoló választmány álláspontja végeredményben oda vezetne, hogy a 14. §-ban felsorolt kellékek hiánya egyáltalában nem lenne pótolható.