Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

442 Kötelmi jog. üzemterv készítése s egyéb eféle dolgok nem tartoznak a feladatai közé s ha ezeket szakismerete folytán a vevő megbízásából mégis elvégzi s ezekért a mérnök és építész egyesület díjszabása szerinti díjazásban részesül, ebből az okból az ezektől a munkálatoktól független közvetítési díj iránti igényétől el nem üthető. De a közvetítési díjra való igény azzal sem tekinthető kiegyenlítettnek, ha a vevő a közvetítőt utóbb állandó alkalmazásába fogadja, erről csak akkor lehet szó, ha az alkalmazás kifejezetten a közvetítési díjak kielégítése fejében történt, vagy ha alkalmaztatása ellenében a jogosult az igényéről kifejezetten lemondott. — II, Annak az eldöntése, hogy bánya jogosítványok adásvételének közvetítése esetén a közvetítési jutalék kiszámítása milyen érték alapulvétele mellett történjék, jogkérdés s ennélfogva a döntésnél szakértői véleményeket a bíróság beszerezni s azokat figyelembe venni nem tartozik. — III. A közvetítői jutalék szempontjából a bánya jogosultság értékének megállapításánál nem az az irányadó, amit a bányajogosultság a bányában rejlő ásványi kincs figyelembevétele mellett jelent, vagy aminő hasznot a jogosultság a szerző félnek a saját tőkéjének és munkaerejének befektetése útján hajt, hanem az, amit a szerződés révén a jogosultság ellenében bányabér fejében a földtulajdonos kap, ami hasonló a haszonbérhez s azzal lényegében egy jogi tekintet alá is esik. — IV. A közvetítésre vonatkozó megállapodásnak az a rendelkezése, hogy a közvetítőnek akkor jár jutalék, ha a jogosítvány jónak bizonyul, magábanfoglalja azt a korlátozást is, hogy ha a jogosítvány nem bizonyul jónak olyan mértékben, mintahogy arra az alperes joggal számíthatott, akkor a jutalék összege megfelelően mérsékelhető. — V. A bányajogosultság vétele ugyanis a vevő részére általában súlyos kockázattal jár, miután csak a feltárás és a beható művelés után lehet megközelítő véleményt alkotni arról, hogy a bánya beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Az a kikötés, hogy az üzletszerző csak akkor1 kap jutalékot, ha a bánya jö^ak bizonyul, nem azt jelenti tehát, hogy a bányaművelés kockázatiban az üzletszerző is részt vesz, tehát a jutaléka a bánya értéke vagy haszna után állapítandó meg-, hanem csak azt, hogy jutalékigény csupán akkor fogja egyáltalában megilletni őt, ha a bánya beváltja a hozzáfűzött reményeket, értéknek s az üzletszerző közvetítői tevékenysége ilyen szempontból a vevő részére hasznosnak fog bizonyulni. A bányában rejlő ásványkincs értéke vagy a kitermelés révén elért bányahaszon pedig a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint, kikötés nélkül, nem lehet a jutalék kiszámításának az alapja. — VI. A közvetítőt a közvetített objectum bizonyos alapon kiszámított értéke után illeti a jutalék, de a jutalékigény mértéke nem változik aszerint, hogy a szerző jó üzletett kötött-e, vagy a vétel utóbb jó üzletnek bizonyult-e? K. A keresetben 1—3. pontok alatt körülírt bánya jogosítványok megszerzése körül kifejtett tevékenységek díjazása tekintetében a felperes és