Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

42* Kötelmi jog. nek csak a járuléka volt, annak valamely %-ában meghatározva. A háztulajdonos, illetve bérbeadó e címen az összes lakóitól nem követelhetett ugyan többet, mint amennyit az ő összes üzemi kiadásai kitettek, de viszont ezt a bérlői között csak az egyes bérlök által fizetett bérösszegek arányában oszthatta fel a bérösszegek százalékában kifejezve, nem pedig aszerint, hogy az egyes bérlöknek bérleménye hány m:! köbtartalmú volt, abban hány m2-nyi felületű fűtőtest volt s hány helyiségből állott a bérlemény, és mennyi volt a melegveszteség aránya. Ehhez képest az aránylag nagyobb bérösszeget fizető bérlők s különösen a nagyobb bérértékű üzleti helyiségek bérlői valójában jóval nagyobb mértékben voltak kénytelenek hozzájárulni a központi fűtés fenntartásához, mint amilyen ellenértéket az ellenszolgáltatás képviselt. Viszont az aránylag kisebb bérösszeget fizető bérlők kedvezményben részesültek akként, hogy a bér arányában fizetett összegnél nagyobb értéket képviselt az ellenszolgáltatás értéke. Nyilván az a megfontolás volt ennek az alapja, hogy a nagyobb bérösszegű bérlemények bérlői nagyobb mértékben voltak képesek az egy-egy ház bérlői között közös érdekű központi fűtés fenntartásához járulni és az igénybevett ellenszolgáltatás mértékének irányt adóvá tétele esetében a kisebb bérlök elviselhetetlenül lettek volna megterhelve, és ennek a következtében a központi fűtés nem is lett volna fenntartható. Míg a nagyobb s különösen üzleti helyiségek bérlőire nézve még az áthárítás lehetősége is megvolt. III. Az érvényben volt jogszabályokat illetően: Az 5555/1922. M. E. R. 65. §-a értelmében: A központi fűtés a felek szabad megegyezésének a tárgya. Megegyezés hiányában a háztulajdonos csak abban az esetben tartozik teljesíteni, ha a bérlők az általuk fizetett bérösszeg, illetve bérérték arányában viselendő hozzájárulással megtérítik azokat az igazolt kiadásokat, amelyek a szolgáltatás teljesítésével felmarülnek. A 78. §-a értelmében a bérlők a házmesternek a központi fűtő készülék kezeléséért a tisztabér 1—1 %-át kötelesek fizetni. A 2222/1923. és 3333/1924. M. E. R. 57. és 73., illetve 51. és 67. §-ai lényegükben ugyanígy szólnak, vagyis a bérösszeg arányában történik az üzemi kiadások felosztása és a tiszta bér, illetve az utóbbi hely szerint az esedékes bér után jár a házmester járuléka. Az 1924: IV. t.-c. 1924. május 1-től aranyalapra helyezi a bér összegét. A 2821/1926. M. E. R. szabadítja fel fokozatosan az üzlethelyiségeket a korlátozás alul, ami 1928. évi január 1-től érezteti teljes hatását. (7. §. 3. bek.) De a 10. §. 3. bekezdés kimondja, hogy e rendeletben nem szabályozott kérdések (lift, központi fűtés, közüzemi költség) tekintetében a lakásokra vonatkozóan érvényben lévő szabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. .így a jelen esetben a központi fűtési díj megítélése tekintetéből nincs jelentősége az üzlethelyiségek felszabadításának. Az 5200/1926. M. E. R. 10. §. 1. bekezdése már kimondja, hogy a tulajdonos (bérbeadó) köteles a központi fűtést (és liftet) saját költségén üzembe helyezni. A 2. bekezdés pedig azt, hogy a fűtés díjának a megállapítása a felek szabad megegyezésének a tárgya ... a tulajdonos azonban az alapbér egy évre számított 25%-ánál magasabb díjat nem követelhet... a bíróságnál a tulajdonos a fűtési díj felemelését kérheti. Itt figyelemre méltó, hogy a bérlők nem kérhették a mérsékelést. Továbbá ez a hely nem arra ad