Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vétel. 650—651. 421 veszéllyel járt, hogy a felperes a szerződés értelmében kéthetenkint utólag fizetendő tej vételárat ki nem fizeti. A felperes ellenkező érvelése téves. Alaptalanul támadja a felperes a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, hogy az alperesek szerződési kötelezettségüket meg nem szegték, mert a szabályszerűen alapul vett tényekből jogszabálysértés nélkül jutott a fellebbezési bíróság erre az eredményre. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe a felperesek abból merített panasza, hogy a fellebbezési bíróság B. K.-né, Sz. L. és A. I. tanuk vallomására súlyt nem helyezett, mert ezt a meggyőződését megfelelően megokolta. Ilyen körülmények közt nem szükséges vizsgálni azt, hogy az alperesek egyenkint és összesen mennyi tejet szolgáltattak be a felperesnek az alatt az idő alatt, amíg öszeköttetésük fennállott. Nyilván tévesen vitatja azonban a felperes azt, hogy az alperesek átlagosan csak napi 300 liter körüli tejmennyiséget szolgáltattak volna be; ezt a fellebbezési bíróság által felhozott okokon kívül a 17. NB. tejbefizetési napló adatai is megcáfolják. Az a körülmény, hogy az után, hogy a felperes ingóságaira egyik hitelezője végrehajtást vezetett, az alperesek közül állítólag sokan nem adták többé át tejíölöslegüket a felperesnek: a fellebbezési bíróság helyes okfejtésének megfelelően az illető alperesek ellen sem nyújt kártérítésre alapot, mert méltán láthatták veszélyeztetve árujok ellenértékét a végrehajtást szenvedő felperesnél, aki egyébként azt a szerződési kötelezettségét sem teljesítette, hogy biztosítékot tegyen le az elöljáróságnál. A most említett alperesek eljárásának indokolt voltát mutatja az is, hogy azok az alperesek, akik tovább szállítottak árut a felperesnek, a legutolsó két heti tejszállítmányuk vételárával a felperes előadása szerint is megkárosultak. A kifejtettekhez képest a felperes abból származtatott kártérítési keresetének, hogy az alperesek a kérdéses szerződést megfelelő mennyiségű tejszállítás hiányában megszegték volna; jogos alapja nincs. Ekként felperes keresetének elutasítása nem sért jogszabályt. (1933. nov. 22. — P. IV. 4858/1932.) 651. Mt. 1372. §., Jt, 38. § Jelzálogílag terhelt ingatlan vevőjének kötelezettsége a jelzálogos kölcsön tekintetében. — A jelzálogílag terhelt ingatlan vevőjének az eladóval az iránt létesített külön megállapodása, hogy a vevő a vételárba való beszámítással átveszi az ingatlant terhelő jelzálogos kölcsönt, nem az amúgy is átszálló jelzálogteher átvállalását jelenti ugyan, hanem az akként értelmezhető, hogy a vevő személyes kötelezettséget vállal a kölcsönért, ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy az egyetemleges jelzáloggal terhelt ingatlanok egyikének a vevője, ki az eladóval létesített külön megállapodásban a terhet átvállalta, ezzel nem csupán az eladó személyes tartozását vállalta át, hanem olyan értelmű kötelezettséget is vállalt magára, hogy az általa meg nem vett egyetemlegesen lerhelt ingatlanokat a jelzálogteher alól felszabadítja. K. A felek által aláírt és kötelező megállapodásnak címzett okirat nem