Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

30 Közigazgatási jog. lebbezésnek, illetve bírói panasznak" nevez, — és a törvényhatósági igazoló választmányihoz intézett fellebbezéssel. Mindkét beadványban azt vitatja a panaszos, hogy az ö törvényhatósági bizottsági póttagságai nem szűntek meg sem a VII., sem a XVII. választókerületben; minthogy pedig a VII. választókerületben ö választatott meg sorrend szerint első póttagnak, nem a sorban mögötte levő dr. T. A.-t, hanem őt kellett volna a kerületben megüresedett tagsági helyre behívni. A polgármester a hozzá intézett jogorvoslati beadványt, minthogy azt a panaszos bírói panasszá minősítette, ehhez a bírósághoz felterjesztette, egyúttal azonban — 40513/1932. számú felterjesztésében — oly értelmű előterjesztést tett a bírósághoz, hogy az a beadványt hatáskör hiánya okából utasítsa vissza, minthogy a póttag behívása tárgyában az id. t.-c. 13. §. (9) bekezdése alapján tett rendelkezése ellen a törvény 18. §-a közigazgatási bírósági panaszjogot nem biztosít. Az igazoló választmány pedig a hozzá intézett jogorvoslat felett való döntést a közigazgatási bíróság döntéséig függőben tartotta. Ez a bíróság — 6555/1932. K. szám alatt hozott végzésével — ebben az ügyben hatáskörét hallgatólagosan megállapítván, a panaszt fellebbezésként leendő elbírálás céljából a város igazoló választmánya elé utalta. Erre az igazolóválasztmány a panaszos jogorvoslati kérelmét elutasította, megállapította, hogy a panaszos póttagsági megbízatása megszűnt és így dr. T. A.-t, mint a panaszos után a sorrendben következő póttagot a polgármester a törvényhatósági bizottságba törvényes alapon hívta be. Az igazoló választmány szerint a rendes tagsággal járó nagyobb jogosultság „abszorbeálta" a póttagsággal járó kisebb jogosultságot, és így a panaszos póttagságai megszűntek. A panaszos különben is azzal, hogy XV. választókerületben nyert rendes tagsági megbízást annak idején elfogadta s megtartotta e tagsági jogait gyakorolta: választott mandátumai közül a XV. kerületbeli (rendes) tagsági megbízást tartotta meg. Ez ellen a határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos kifejti, hogy csak a rendes tagság tekinthető ,,megbízás"-naík, a póttagság csak egy várakozó helyzet. Az 1929. évi választásokkor tehát nem állott elő annak a lehetősége, hogy ő válasszon több megbízása közt, mert akkor csak egy tagsági megbízása volt. Amikor azonban most, mint egy másik kerületben első helyre megválasztott póttagból az ott megüresedett rendes tagsági helyre az id. t.-c. 13. §. (9) bekezdése alapján behívandó volt: most már előáll reá nézve a törvény 19. §-ában szabályozott az a jog és kötelesség, hogy a két (rendes) tagsági jog között válasszon. A panaszos szerint a behívás mellőzése e választási joga gyakorlását meghiúsította. Panaszbelí kérelme annak kimondására irányul, hogy VII. kerületbeli póttagsága nem szűnt meg s így mint első póttag a megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyre ő hívandó be. II. A m. (kín közigazgatási bíróság, az 1929: XXX. t.-c. 21. §. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében a jogvitát csak abban a tekintetben tette érdemi döntése tárgyává: vájjon a panaszos törvényhatósági bizottsági póttagságai, — nevezetesen a most vitás VII. választókerületben- póttagsága megszűntek-e.