Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Országos Földbirtokrendező Bíróság és Közigazgatási Bíróság 157 hatásköre. 343—345. A Közigazgatási Bíróság hatásköre. Általában. 345. I. Általános szabály, hogy az alanyi jogosultság megerőtlenítésére szolgáló kifogások elbírálása ugyanannak a hatóságnak a hatáskörébe tartozik, amely az alanyi jog elbírálására a fennálló törvényes jogszabályok alapján hivatott. — IL A főkérdésben eljárni hivatott bíróság hatásköre a más perre vagy eljárásra tartozó mindazokra a praejudíciális előkérdésekre is kiterjed, amelyeket az eljáró bíróságnak a hozzátartozó főkérdés eldönthetése végett meg kell oldania. Hb. Ebben az ügyben a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a h.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis a Közigazgatási Bíróság Cs. A. h.-i lakos földbirtokosnak H. megyei város ellen előterjesztett azt a panaszát, hogy a város térítse vissza azt a pótadótöbbletet, amelyet tőle jogosulatlanul szedett volt be, jogerősen a saját hatáskörébe nem tartozónak nyilvánította. Másfelől a h.-i kir. járásbíróság ugyancsak Cs. A. részéről a nevezett város közönsége ellen a községi pótadó visszatérítése iránt folyamatba tett perben szintén jogerősen kimondotta, hogy az ügy elbírálása hatáskörébe nem tartozik, így tehát mind a Közigazgatási Bíróság, mind a rendes bíróság, amelyek közül pedig az egyiknek az eljárás hatáskörébe tartozik, ugyanarra az ügyre nézve mondotta ki jogerősen hatáskörének hiányát. A felmerült hatásköri összeütközést a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: Cs. A. kérelme a közigazgatási hatóságnál és tehát végeredményben a Közigazgatási Bíróságnál is annak megállapítására irányult, hogy ő reá, mint vidi földi külbírtokosra, a h.-i közbirtokosság és a k.-í földbirtokosok között létrejött egyesség értelmében, amely H. városra, mint a közbirtokosság jogutódjára is kötelező, az állami földadó 6%-ánál több községi adó jogosan ki nem vethető és hogy a város közönsége az ennek ellenére jogosulatlanul beszedett pótadótöbbletet visszatéríteni tartozik. Ezek szerint a Cs. A. által folyamatba tett ügyben elbírálásra váró főkérdés egyfelől az, hogy a nevezettet részleges pótadomentesség megilleti-e, mert amennyiben a közbirtokosságnak az említett egyességből folyó kötelezettsége a városra valóban jogérvényesen átháramlott, úgy az részleges községi pótadómentességet hozott volna létre; másfelől pedig az állítólag tartozatlanul fizetett pótadótöbblet visszatérítésének kérdése. E főkérdésekhez csupán járulékosan csatlakozik az a mellék-, illetőleg előkérdés, hogy a községi pótadó kivetésénél a város a fentemlített egyességet tartozott volna-e figyelembe venni, s hogy ennek az egyességnek — háramlás következtében — lehet-e részleges községi pótadómentességet maga után vonó jogi hatályt tulajdonítani. Az 18%: XXVI. t.-c. 34. §-ának 1. pontja a közigazgatási hatóságnak nemcsupán az ellen a határozata ellen biztosít közigazgatási bírósági panaszjogot, amely határozatban a községi (városi) pótadónak az egyes adófize-