Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

148 Hatásköri Bíróság határozatai. Más szóval: a közigazgatási hatóság döntése ebben az esetben sem végleges, hanem csak ideiglenes (interimisztikus), illetőleg feltételes. Az a kÖTÜlmény, hogy az alapkövetelés felett Ítélkezett közigazgatási hatóság határozatát annak idején jogorvoslattal meg nem támadták és így az jogerőre emelkedett, az átértékelési ügyben hozott közigazgatási hatósági határozattal szemben a rendes bírói út igénybevételét époly kevéssé zárja ki, mint ahogy valamely rendes bírói útra, még pedig járásbírósági hatáskörbe tartozó s a kir. járásbíróság által jogerősen elbírált magánjogi pénztartozásnak átértékelése iránt indított perben sem gátolja a felebbezést a járásbíróság újabb ítélete ellen pusztán az, hogy a felek az alapperben felebbezéssel nem éltek. Visszatérve már most a jelen esetre, akkor, amidőn a d.-i kir. ítélőtábla a bírói hatáskört leszállító ítéletét meghozta, a kártalanítási ár átértékelése tárgyában még nem volt ugyan előzetes közigazgatási határozat. Ez a körülmény azonban a kir. ítélőtáblát még nem jogosította fel arra, hogy hatáskörét a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján a polgári perút igénybevételének kizárásával véglegesen megtagadja, hanem csupán arra, hogy a pert a Pp. 180. §-ának 2. pontja alapján, vagyis azon a címen szüntesse meg, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie. Azóta az eljárásnak ez a hiánya is pótlásban részesült, amennyiben a felperesek átértékelés iránti keresetüket időközben az arra elsősorban hivatott közigazgatási hatóságnál (alispánnál) előterjesztették. Minthogy pedig az alispán a maga hatáskörét a kártalanítási ár átértékelése iránt indított ügyre nézve megállapította, sőt a kereset elutasításával az ügy érdemében is döntött és ez a döntése az általános bányatörvény 103. §-a értelmében az átértékelés kérdésében is csupán ideiglenes (interimisztikus), illetőleg feltételes: ma már nincsen jogi akadálya annak, hogy az ügyben a rendes bíróság a már benyújtott kereset alapján tovább eljárjon. így tehát azt kellett kimondani, hogy ebben az ügyben a további eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1934. márc. 19. — 1933. Hb. 84. — M. K. LII. évf. 23.) 336. 1883: XX. t.-c. 1. §. A vadászati jog tekintetében felmerülő jogviták elbírálása csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha azt valamely törvényes rendelkezés oda utalja. Hb. A vadászati jognak, mint az 1883: XX. t.-c. 1. §-a értelmében a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékának használata tekintetében felmerülő jogviták, ámbár a közérdekkel is kapcsolatosak, mégis tekintettel a magánérdek túlnyomó voltára, általában magánjogi természetűek. Elbírálásuk csak abban az esetben tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha azt valamely törvénye® rendelkezés oda utalja. Azokat a kérdéseket, amelyek a vadászati jog használatával, gyakorlásával, bérbeadásával kapcsolatosan közigazgatási útra vannak utalva, a vadászati törvény (1883: XX. t.-c.) és az annak álapján kiadott miniszteri rendeletek, valamint a törvényhatósági szabályrendeletek anyagi jogi vonatkozásukban többé-kevésbbé tüzetesen szabályozzák. Amennyiben pedig