Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

4 Közigazgatási jog. get; valóságos osztálytanácsosnak 1923. évi május hó 30-án neveztetett ki, majd 1929. évi január 'hó 5-én a b.-i kir. ítélőtáblához ítéllőbírónak — az ítélőbírói és ügyészi III. fizetési csoport jellegének egyidejű adományozása mellett — neveztetett ki, fizetése pedig a II. fizetési csoport 1. fizetési fokozata szerint állapíttatott meg, szolgálatot azonban továbbra is az igazságügyminisztériumban teljesített és ez idő szerint is teljesít, mint szolgálattételre berendelt kir. ítélőtáblai bíró. Dr. E. F. 1933. évi október hó 2-án a m. kir. igazságügyminiszterhez beadványt intézett, amelyben azt kérte, hogy az ítélőbírói fizetése megállapításánál az osztálytanácsosi cím és jelleg birtokában, illetve osztálytanácsosi állásában —, tehát az 1921. évi szeptember hó 22. napjától eltelt öszszes szolgálati idő figyelembe vétessék s ez alapon részére magasabb bírói illetmények állapíttassanak meg. A m. kir. igazságügyminiszter a kérést — közelebbi indokolás nélkül — elutasította s a miniszternek vonatkozó határozata ellen él dr. E. F. panaszjogorvoslattal. Ebben a panaszában a panaszos azt vitatja, hogy ítélőtáblai bíróvá történt kinevezésekor őt a II. fizetési csoportnak nem a legalsó, hanem a 3. fizetési fokozatával járó illetmények élvezetébe kellett volna helyezni, mert az osztálytanácsosi cím és jelleg adományozásának időpontjától több mint hat év telt el; ebből folyólag 1930. évi október hó l-jétől, —r illetőleg a 3000/1927. M. E. számú rendelet 2. pontja alapján már 1930, évi július hó l-jétől — az ítéletbírói II. fizetési csoport 4. fizetési fokozatával egybekötött illetmények őt jogszerűen megilletik, aminthogy igazságügyminiszteri osztálytanácsossá történt kinevezésekor fizetése, az osztálytanácsi cím és jelleg birtokában eltöltött idő beszámításával állapíttatott meg, úgy hogy közvetlenül ítélőtáblabírói kinevezése előtt már a VI. fizetési osztály I. fizetési fokozata szerinti illetmények élvezetében is állott. Ezek alapján a panaszos azt kéri, hogy a bíróság a vitatott magasabb illetményekhez való igényét állapítsa meg és részére — a panaszolt miniszteri határozat alapjául szolgált kérelem benyújtását megelőző három évre — a magasabb illetmények pótlólagos kiutalását is rendelje el. A panaszos ezt az igényt arra alapítja, hogy: 1. az 1917: IX. t.-c. 11. §-ának harmadik bekezdése akként rendelkezik, hogy: ...... a magasabb állásra történt kinevezése esetén a cím is jelleg birtokában töltött idő ... a magasabb összegű fizetés természetével bíró illetményekre való igény szempontjából beszámítandó"; 2. az 1891: XVII. t.-c. 50. §-a, a szerzett rangsornak és fizetési fokozatnak más állásra kinevezés esetén leendő biztosítása céljából többi közt a kir. ítélőtáblai bírókat és kúriai bírókat az igazságügyminiszteri osztálytanácsosokkal, illetőleg miniszteri tanácsosokkal egy csoportba foglalta. E jogszabályok értelmében tehát — a panaszos érvelése szerint — a korábban betöltött osztálytanácsosi állása a későbbi ítélőtáblabírói állásával a szerzett rangsor és fizetési fokozat szempontjából egy csoportba tartozván, — ítélőtáblai bíróvá történt kinevezésének is — úgy a rangsor, mint illetmények szempontjából — a VI. fizetési osztályba beszámítható szolgálati idejének figyelembevételével kellett volna történnie. Vitatja továbbá a panaszos, hogy az idézett jogszabályok hatályosságát