Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

136 Hatásköri Bíróság határozatai. (. . . Mint a fejben . . .) Minthogy a jelen esetben a végrehajtási eljárást a közigazgatási hatóság a saját határozata alapján — az 1877: XX. t.-c. 191. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, — törvényes hatáskörében tette folyamatba; továbbá az 1881: LX. t.-c. 123. és 124. §-a értelmében a rendes bíróság a lefoglalt követelés átruházása, illetőleg a követelés behajtására a végrehaj tatónak feljogosítása, avagy ügygondnok rendelése iránt csak abban az esetben jogosult intézkedni, ha bíróilag elrendelt végrehajtásról van szó; nyilvánvaló, hogy a rendes bíróságnak arra nem terjed ki a hatásköre, hogy a végrehaj tatót a követelés behajtására feljogosítsa. Ezek szerint azt az intézkedést, amely a lefoglalt követelésnek per;s úton való behajtásához a jelen esetben szükséges, a közigazgatási hatóság tartozik megtenni. Ez az intézkedés nem csupán oly módon történhetik, hogy a végrehajtási cselekményre illetékes hatóság a végrehajtatót — kérelméhez képest — a lefoglalt követelés behajtására közvetlenül feljogosítja, illetőleg a követelés behajtására ügygondnokot rendel, hanem esetleg — amennyiben ennek egyáltalán helye lehet — akképen is, hogy az erre illetékes hatóság a követelés behajtása (a per megindítása) iránt maga rendelkezik (KKHÖ. 65. §. 3. és 6. bek., illetőleg 1877: XX. t.-c. 179. §. végbek.). Tehát vagy a pénzügyigazgatóság utasítja a vármegyei főügyészt, vagy — amennyiben ennek helye nincs, minthogy nem közadóról van szó — a gyámhatóság a behajtási jog átruházása mellett az árvaszéki ügyészt: a behajtási per megindítására. Hogy e két lehetőség közül a jelen esetben melyik alkalmazandó, azt a Hatásköri Bíróság el nem dönthette, mert ez már annak vizsgálatát tételezné fel, hogy közigazgatási úton ebben az ügyben melyik közigazgatási hatóság (gyámhatóság, avagy pénzügyi hatóság) hivatott-e eljárni. Már pedig az 1907: LXI. t.-c. 19. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint arra, hogy a bírói vagy közigazgatási úton melyik bírói vagy közigazgatási hatóságnak kell eljárnia, a Hatásköri Bíróság határozata nem terjeszkedhetik ki. így tehát a jelen ügyben az eljárni hivatott hatóság közelebbi megjelölése nélkül a rendelkező rész értelmében kellett (a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával. A Szerk.) határozni. (1934. ápr. 30. — 1932. Hb. 84.) 328. 1877: XX. t.-c. 191. §., 1881: LX. t.-c. 1. §. h) pont. Árvaszék jogerős marasztaló határozata alapján a kielégítési végréhajtás elrendelése ingóságokra a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügyben az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság közölt nem az ügygondnoki díjak megállapítása és az abban való marasztalás tárgyában, mint amely felől B. székesfőváros árvaszéke érdemben jogerősen határozott, hanem csupán abban a kérdésben merült fel, hogy az árvaszék jogerős marasztaló határozata alapján a kielégítési végrehajtás elrendelése