Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
126 Hatásköri Bíróság határozatai. amennyiben a gazda ilyen esetben 45 napra a költséget előlegezni köteles ugyan, de a cseléd feleségének és gyermekeinek gyógykezeltetése esetében a költség egy részét (ú. m. felét, illetőleg egytizedét) a cseléd béréből utólag levonhatja, a költségnek 45 napon túl felmerült részét pedig minden esetben kizárólag a cseléd viseli. Nem fór kétség ahhoz, hogy abban az esetben, ha a cseléd, vagy hozzátartozójának betegségét a gazda vétkessége okozta, úgy közönséges kártérítési felelősség esete forog fenn, (1907: XLV. t.-c. 28. §. 2. bek.), megfelelően annak a magánjogi elvnek, hogy az, aki másnak vétkesen kárt okoz, a kárt teljes mértékben megtéríteni tartozik. Ilyen esetben tehát a cseléd részéről a gazda ellen a fölmerült gyógykezelési költség megtérítésére irányuló igény vitán felül kártérítési jellegű. A másik esetben, amidőn a betegség előidézésében sem a gazda, sem a cseléd nem vétkes, a gazda az általános magánjog elvei szerint vagyoni felelősséggel nem tartoznék. A gazdasági cselédtörvény mindazonáltal a szolgálati viszonyra tekintettel erről az esetről különlegesen rendelkezett, amennyiben a betegséggel felmerült kárnak a megosztását rendelte el. A kártérítési felelősségnek olyan esetével állunk ilyenkor szemben, amidőn a valakire vétlenül háramlott kárnak részleges megtérítésére a törvény mást kötelez (vétkesség nélküli kártérítési felelőség). Igaz, hogy az utóbbi időben a cseléd megtérítési igénye bizonyos szolgálati idő (15 nap) betöltésétől van függővé téve. Ennek ellenére sem tekinthető azonban az ily megtérítési igény szolgálati járandóságra (a javadalmazás kiegészítő részére) vonatkozó igénynek. Nem tekinthető pedig azért, mert míg pl. a szolgálatból idő előtt jogosulatlanul történt elbocsátás tényéből kifolyóan a bér a felmondási időre attól függetlenül jár, hogy az elbocsátott alkalmazottat az elbocsátás következtében tényleg érte-e károsodás vagy sem, addig a gyógykezelési költség megtérítése a cselédnek betegség esetében csak azzal a feltétellel jár, hogy a betegség következtében gyógykezelési költség és így vagyoni károsodás valóban fölmerült. Ha tehát az alkalmazott a betegsége tartama alatt magát tényleg nem gyógykezeltet;, úgy kár felmerültének hiányában gyógykezelési költség megtérítésére igényt jogosan nem tarthat. Minthogy ezek szerint a ( . . , Mint a fejben . . .) továbbá, minthogy az 1907: XLV. t.-c. 63. §-a és az ezt módosító 1933: V. t.-c. 12. §-a értelmében a gazda és a gazdasági cseléd közti jogviszonyban az egyénenkmt 100 pengőt meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálása a királyi bíróságok hatáskörébe tartozik; s minthogy B. S. gazdasági cseléd az igényjogosult hozzátartozójának orvosi gyógykezelésével felmerült költség fejében 112 P-t vett keresetbe és a hatáskör szempontjából a felszámított összeg az irányadó; végül, minthogy ez az összeg a közigazgatási hatóság hatáskörének értékhatárául megszabott 100 P-t meghaladja; mindezeknélfogva a jelen ügyben fölmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1934. márc. 19. — 1934. Hb. 4.)
