Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyek­ben. Cselédügyek 304—310. 123 306. 1876: XIII. t.-c. 115. §. — Az a körülmény, hogy a házi cseléd a bérkövetelést nem csupán a cselédszerződésre, hanem egyúttal a volt gazdájának állítólagos fizetési Ígéretére is ala­pítja, a közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat, mert a cselédbér megfizetésére vonatkozó kijelentés — még ha írásba volna is foglalva — nem újítása, hanem csupán megerősítése a cselédbér címén már fennállott kötelemnek. (1934. jún. 25. — 1934. Hb. 28.) 307. 1907: XLV. t.-c. 1. §. — A juhászbojtár, mint olyan egyén, aki valamely gazdaságban személyes és folytonos teen­dők végzésére egy hónapnál nem rövidebb időre bérért szerződik, az 1907: XLV. t.-c. 1. §-a értelmében gazdasági cseléd. E cselédi minőségén mit sem változtat az a körülmény, hogy őt maga a számadó juhász fogadta fel, nem pedig a számadó juhászt alkal­mazó földbirtokos. így a bojtár a juhász cselédje még akkor is, ha a földbirtokos gazdaságában teljesít szolgálatot. Bérének ki­szolgáltatását a számadó juhásztól követelheti a közigazgatási hatóság előtt. (1933. dec. 18. — 1933. Hb. 48.) 308. 1907: XLV. t-c. 1., 62. §. — A baromfíudvarkezelő, mint olyan egyén, aki másnak gazdaságában tudományos előké­szültséget és általában magasabb műveltséget kétségkívül nem igénylő személyes és folytonos szolgálatok ellátására egy hónap­nál nem rövidebb időre bérért szegődik, az 1907: XLV. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes fogalommeghatáro­zás értelmében gazdasági cselédnek minősül. Gazdasági cseléd­nek pedig mind a megszolgált, mind a meg nem szolgált — fel­mondási időre járó — bér iránti követelése az 1907: XLV. t.-c. 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat az a körül­mény, hogy a felperes az alperessel a készpénzbéren és ellátá­son felül százalékos jutalékban is megállapodott, s hogy ezúttal nemcsupán a készpénzbérnek és ellátásnak, hanem egyúttal a ju­taléknak hátralékos részét is követeli a volt szolgálatadójától. (1933. okt. 9. — 1933. Hb. 9.) 309. 1907: XLV. t.-c. 62. §. — Cselédekkel való rendelkezés, munkájuk ellenőrzése, a munkások felfogadása, a gazdaság ve­zetése és az a fölötti felügyelet, aminőt a földbirtok vezetésével is megbízott önálló szőllőkezelő tevékenysége szükségképen föl­tételez, meghaladja a személyes és folytonos szolgálatok kere­tét és azt a szellemi színvonalat, amelyen a gazdasági cseléd rendszerint állani szokott, és így az említett munkakör ellátására szerződtetett alkalmazott cselédnek nem tekinthető. Az ilyen szőlőkezelő özvegyének férje megszolgált hátralékos illetményei iránt támasztott igénye a rendes bíróság döntése alá tartozik. (1934. febr. 12. — 1933. Hb. 67.) 310. 1907: XLV. t.-c. 62. §. — Magánosok által alkalmazott erdőőr épen úgy, mint a mezőőr, még ha a hatóság feleskette is

Next

/
Thumbnails
Contents