Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

116 Pénzügyi jog. a szóbanforgó igény érvényesítése nem más, mint tartozatlan lerovás megtérítése. (Kb. 11.188/1930. P. — M. K. LI. évf. 30—31.) 275. 111. szab. 52. §. — A budapesti rom. kath. egyházközségek központi tanácsának pénztárából felvett kölcsön átváltoztatására fennáll a konverziós kedvezmény. (Kb. 20.055/1931, P. — M. K. ÜL évf. 2.) 276. I1L szab. 52. §, — A régi tartozás egy részének átváltoztatása esetén is meg lehet adni az 1881: LXX. t.-c. 2. §-ában meghatározott kedvezményt. (Kb. 12.536/1929. P. — M. K. LII. évf. 25.) 277. 111. szab. 57. §, 1. pont. — Szabálytalanul lerótt illetéket nem lehet visszatéríteni, ha a szabálytalanul lerótt illeték a felemelt illetékbe beszámíttatott. (Kb. 5058/1932. P. — M. K. LII. évf. 7.) 278. 111. szab. 97. §. 5. pont. — Az igazgatósági tagoknak az illeték szabályok 97. §. 5. pontjában szabályozott és készpénzben fizetendő illetékre vonatkozó kezessége igazgatósági taggá megválasztása esetén a megbízatás elfogadásának időpontjával veszi kezdetét, az igazgatósági tagságról való lemondás esetén pedig a lemondás időpontjával szűnik meg. (Közig. bír. 215. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 1. f. 6.) 279. 111. szab. 101. §. — Az ingóvétel a vétel tárgyára és a vételárra nézve történt megegyezéssel létrejön és a vétel tárgyának a vevő birtokába vételével teljesedésbe is megy, miért is az íngóvételi illetéket nem lehet visszafizetni azon a címen, hogy utóbb a vétel tárgya az eladóhoz visszakerült. (Kb. 13.494/1929. P. — M. K. LII. évf. 25.) 280. HL szab. 158. §, — Az illetékkötelezettel szemben már jogerősen fizetett és az elárverezett ingatlan vételárából előnyös tételként sorozott illetéktartozás kivetésének jogosságát és helyességét a jelzálogos hitelező nem támadhatja meg. (Kb. 4347/1929. P. — M. K. LII. évf. 12.) 281,. 111. szab. 158. §, — A csőd megnyitása előtt keletkezett jogügyitek: után kiszabott illetéket a tömeggondnoktól akkor sem lehet követelni, ha az illeték előírása a csőd tartama alatt történt. (Kb. 6656/1931. P. — M. K. LII. évf. 15.) 282. HL szab. 220. §, — A részvénytársaságok és biztosító intézetek által az 1920: XXIV. t.-c. 20. §-a alapján fizetendő rendbírságnál az elévülés az illeték befizetésére megállapított határidő utolsó napjával veszi kezdetét. (Közig. bír. 208. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. évi 4. f. 85.) 283. A kezesség címén illeték fizetésére kötelezett félnek másodsorbani fizetési kötelezettségét az illeték jogossága és: mérve elleni panasz folytán hivatalból kell észlelni.