Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
80 Pénzügyi jog. 251. 19Í4: XLIII. t.-c. 36. § Egyesített perekben az ítéleti illeték lerovási módjára és a fizetési kötelezettségre nézve az egyes perek értéke az irányadó. Ha tehát az egyes perek 1600 pengőn alul vannak, akkor bélyegben kell leróni az ítéleti illetéket. (Kb. 18.468,1930. P- sz. — M. K. L. évf. 51.) 252. 1914: XLIII. t.-c, 41. §, — Holtnaknyilvánítási eljárásban a határozati illetéket az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérvényen kell leróni. (Kb. 7803/1929. P. sz. — M. K. L. évf. 30—31) 253. 1914:XLIIL t.-c. 44. §. — Fizetési meghagyásos eljárásban az 1914. évi XLIII. t.-c. 44. §. harmadik bekezdés 1—3. pontjai alatt felsorolt határozatok után kiszabott illetéket, kifogás, ellentmondás vagy kereset alapján hozott újabb bírói határozat esetében csak akkor lehet törölni, ha az újabb bírói határozat is illetékköteles. (12.528,1929. P. sz. — 1779. E- H. — 1931. máj. 9. — Pod. 1932. 3. fűzet 66.) 254. 1914: XLIII. t.-c. 50. §. — Házassági bontó perben előterjesztett ideiglenes nőtartásra irányuló kérelem nem tekinthető a házassági bontó pertől külön álló olyan önálló kereseti kérelemnek, amelyre vonatkozó jegyzőkönyvi illetéket az alperestől lehetne követelni. (A felperes köteles a jkvi- illetéket leróni.) (Kb. 8480/1930. P. sz. — M. K. L. évf. 50.) 255. 1914: XLIII. t.-c. 51. §, — Azt a kérdést, hogy az első bírósági ítélettől járó illetéket bélyeg jegyekkel kell-e leróni, vagy pedig kiszabás alapján készpénzben kell lefizetni csak az első bírósági határozat meghozatalakor fennállott értékek (viszonyok) alapján szabad eldönteni. (Kb. 8531/1929. P. sz. — M. K. LI. évf. 1) 256. 1914: XL1IL t.-c. 55. §. — A végrehajtási eljárásában lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnokot az illetékkötelezettség szempontjából nem lehet peres félnek tekinteni és így vele szemben a határozati illetéket érvényesíteni nem lehet. (Kb. 15.947/1930. P. sz. — M. K. L. évf. 42) 257. 1914: XLIIL t.-c. 55. §„ — A másodsorbani felelősség alkalmazásánál a behajthatatlanságot nem igazolja az a körülmény, hogy az elsősorban fizetésre kötelezettek közül az egyik elhalt, mielőtt a fizetési meghagyást kézbesítették volna, a másik ellen pedig csődöt nyitottak (a hagyatékkal és a csőddel szemben érvényesíthető az illeték). (Kb. 17.147/1929- P. sz. — M. K. L. évf. 36.) 258. 1914: XLIIL t.-c. 55. §. — A peres félként nem szerepelt gyám terhére egyezségi illetéket kiszabni nem lehet akkor