Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Okirati illeték. 200—204. 69 hatja, nem fosztja meg a követelést a váltói jellegtől. (Kb. 9038/ 1929. P. sz. — M. K. hl, évf. 1.) 204. 5.100/1931. M. E. 35. §. 7. bek. — Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részére az 1898. évi XXIII. t.-c. 47. §-ában biztosított és a biztosítási okiratokra is kiterjedő illetékmentességet az 5.100/1931. M. E. sz. a. rendelet nem szüntette meg. Kb. A megtámadott felemelt összegű illetéket a S.-i Hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja javára S.-n 1930. évi október hó 2-án kiállított keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat („biztosítéki okirat") illeték hiánya miatt követelik. A királyi pénzügyigazgatóság álláspontja szerint az 1898. évi XXIII. t.-c. 47. §-ának 2. d), illetőleg e) pontjában az Országos Központi Hitelszövetkezet tag-szövetkezetei részére biztosított tárgyi illetékmentesség a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozatokra nem terjed ki, mert a szóbanforgó törvény illetékmentességet csak a kötelezvényekre biztosít, minélfogva a megleletezett biztosítéki okirat az 5.100/931. M. E. sz. rendelet 35. §-ának (7) bekezdésében megállapított illeték alá esik. A királyi pénzügyigazgatóság álláspontja téves. Helytálló ugyan az a megkülönböztetés, amelyet a kir. pénzügyigazgatóság a nyújtott kölcsönök visszafizetésére vonatkozóan kiállított kötelezvények és a nyújtott hitelkeret jelzálogjogi biztosítására kiállított okiratok között jogi tartalom szempontjából tesz, igaz az is, hogy az 1898. évi XXIII. t.-c. 47. §-ának 2. d) pontja csak „a tagok által a szövetkezettől felvett kölcsönről vagy előlegről kiállított kötelező okiratokra" biztosít illetékmentességet anélkül, hogy a. jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozatot kifejezeten is ide sorozná, minthogy azonban a „kötelező okiratok" — amelyeknek fogalma alá a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat is tartozik — jogalapítás szempontjából szélesebb terjedelműek az utóbb említett okiratnál, nyilvánvaló, hogy az a mentesség, amely a „kötelező okiratokra" van biztosítva, megilleti az ugyanabba a jogi forgalmi körbe tartozó, a jogalapítás szempontjából szűkebb terjedelmű okiratot is. Az Országos Központi Hitelszövetkezet tagintézetei részére az 1898. évi XXIII. t.-c, 47. §-ában a „kötelező okiratok"-ra biztosított illetékmentesség az 5.100/931. M. E. sz. rendelet 36. §-ával csak az ott taxatíve felsorolt okiratok tekintetében lett megszüntetve, amennyiben kedvezményes illeték alá vonja az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei által nyújtott jelzálogos kölcsönökről a kölcsönt nyújtó intézet javára kiállított kötelezvényeket, tartozás-átvállalási okiratokat, valamint az ilyen kölcsönöket biztosító jelzálogjogokról a követelés megszűnése folytán lemondó nyilatkozatokat (törlési engedélyeket). Minthogy pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei javára kiállított keretbiztosítéki jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozat nem kötelezvény, hanem az