Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

64 Pénzügyi jog. telektulajdonosokra kivetni és azoktól behajtani. Ennek a kötelezettségnek biztosítására kebeleztetett be a most vétel tárgyát képező ingatlanra, 100 aranykorona erejéig, a zálogjog. 2. A felosztott ingatlanok mindenkori tulajdonosai a telkek felosztása folytán előálló értékemelkedést a Székesfővárostól alkotandó szabályren­deletben megállapítandó mértékben kötelesek megfizetni. Ennek a kötele­zettségnek biztosításául pedig az említett ingatlanra a záljogjog 21 arany­korona erejéig kebeleztetett be. Budapest Székesfőváros polgármesterének 51.173/1931. sz. alatt küldött értesítése szerint az 1. pontban említett út még sem megépítve, sem lejt­színbe hozva nincs s a bekebelezett 100 aranykorona összegből még semmi se vált esedékessé. II. E tényállás alapján a kir. közigazgatási bíróság az előbb említett 121 aranykoronának a vételárhoz számítása és illeték alapul vétele ellen irányuló panaszt alaposnak találta. Mert a polgármester átirata szerint az útnak megépítése és lejtszinbe hozatala nem történt meg. Az értékemelkedési adó kivetésére pedig még szabályrendelet sincs. Ennélfogva az ezekből származható kötelezettségeknek csak biztosí­tására bekebelezett összegek egyike se tekinthető a szerződés kötésekor esedékessé vált tartozásnak s ezért azokra az 1920. évi XXXIV. t.-c. 98* §-ában levő intézkedés nem alkalmazható, A 121 aranykorona elhagyásával az illetékalap 6896 aranykorona 54 aranyfillér, amely után a rendelkező részben kitett illeték jár. (19.179/1931. P. sz. — 1791. E. H. — 1932. febr. 6. — Pod. 1932. 4. fűzet 83.) 181. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §* — Haszonélvezettel terhelt ingatlan törvényszerű legkisebb értékéből a haszonélvezet érté­két levonni nem lehet. (Kb. 616/1930. P. sz. — M. K. L. évi. 51.) 182. 1920: XXXIV. t.-c. 100. §, — Nem lehet az 1920: XXXIV. t.-c. 100. §-át (hanem a 98. §. (1) bekezdését kell) al­kalmazni, ha a vételár meg volt összegszerűleg határozva és a kamatkikötés csak a tőkehátralékra vonatkozik. (Kb. 1204/1930, P. sz. — M. K- LI. évi 11.) 183. 1920: XXXIV. t.-c. 103. §. — Árverési ingatlan vételé­rtél is ugyanúgy kell megállapítani a törvényszerű legkisebb érté­ket, mint más vételnél. (Kb. 2822/1930. P. sz. — M. K. LL évf. 10.) 184. 1920: XXXIV. t.-c. 103. § Bírói árverésen az tekin­tendő egyedüli vevőnek, aki az árverésnél a legtöbbet igérte. Ha a legtöbbet ígérő más nevében árverezett, de ezt az árveréstől számított 8 nap alatt nem igazolta úgy a vételi illetéket a legtöb­bet ígérő fizeti. (16.190/1929. P. sz. — M. K. LI. évf. 24.) 185. 1920: XXXIV. t.-c. 112. §, — Hagyatékátadó végzéssel szemben utólagos egyoldalú nyilatkozat nem alkalmas annak

Next

/
Thumbnails
Contents