Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

64 Pénzügyi jog. telektulajdonosokra kivetni és azoktól behajtani. Ennek a kötelezettségnek biztosítására kebeleztetett be a most vétel tárgyát képező ingatlanra, 100 aranykorona erejéig, a zálogjog. 2. A felosztott ingatlanok mindenkori tulajdonosai a telkek felosztása folytán előálló értékemelkedést a Székesfővárostól alkotandó szabályrendeletben megállapítandó mértékben kötelesek megfizetni. Ennek a kötelezettségnek biztosításául pedig az említett ingatlanra a záljogjog 21 aranykorona erejéig kebeleztetett be. Budapest Székesfőváros polgármesterének 51.173/1931. sz. alatt küldött értesítése szerint az 1. pontban említett út még sem megépítve, sem lejtszínbe hozva nincs s a bekebelezett 100 aranykorona összegből még semmi se vált esedékessé. II. E tényállás alapján a kir. közigazgatási bíróság az előbb említett 121 aranykoronának a vételárhoz számítása és illeték alapul vétele ellen irányuló panaszt alaposnak találta. Mert a polgármester átirata szerint az útnak megépítése és lejtszinbe hozatala nem történt meg. Az értékemelkedési adó kivetésére pedig még szabályrendelet sincs. Ennélfogva az ezekből származható kötelezettségeknek csak biztosítására bekebelezett összegek egyike se tekinthető a szerződés kötésekor esedékessé vált tartozásnak s ezért azokra az 1920. évi XXXIV. t.-c. 98* §-ában levő intézkedés nem alkalmazható, A 121 aranykorona elhagyásával az illetékalap 6896 aranykorona 54 aranyfillér, amely után a rendelkező részben kitett illeték jár. (19.179/1931. P. sz. — 1791. E. H. — 1932. febr. 6. — Pod. 1932. 4. fűzet 83.) 181. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §* — Haszonélvezettel terhelt ingatlan törvényszerű legkisebb értékéből a haszonélvezet értékét levonni nem lehet. (Kb. 616/1930. P. sz. — M. K. L. évi. 51.) 182. 1920: XXXIV. t.-c. 100. §, — Nem lehet az 1920: XXXIV. t.-c. 100. §-át (hanem a 98. §. (1) bekezdését kell) alkalmazni, ha a vételár meg volt összegszerűleg határozva és a kamatkikötés csak a tőkehátralékra vonatkozik. (Kb. 1204/1930, P. sz. — M. K- LI. évi 11.) 183. 1920: XXXIV. t.-c. 103. §. — Árverési ingatlan vételértél is ugyanúgy kell megállapítani a törvényszerű legkisebb értéket, mint más vételnél. (Kb. 2822/1930. P. sz. — M. K. LL évf. 10.) 184. 1920: XXXIV. t.-c. 103. § Bírói árverésen az tekintendő egyedüli vevőnek, aki az árverésnél a legtöbbet igérte. Ha a legtöbbet ígérő más nevében árverezett, de ezt az árveréstől számított 8 nap alatt nem igazolta úgy a vételi illetéket a legtöbbet ígérő fizeti. (16.190/1929. P. sz. — M. K. LI. évf. 24.) 185. 1920: XXXIV. t.-c. 112. §, — Hagyatékátadó végzéssel szemben utólagos egyoldalú nyilatkozat nem alkalmas annak