Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

753 Szolgálati jogviszony. mert az üzlethelyiség zárva volt és sok munkája miatt nem tett újabb kí­sérletet a leolvasásra. Ekkor a gázóra állásának változatlanságáról szóló je­lentését is abban a tudatban ismételte meg, hogy a gázhasználatnak évek óta­tartó szünetelése miatt fogyasztás tényleg nem is volt lehetséges. Ily tényállás mellett a felperest kétrendbeli kötelességmulasztás is terheli ugyan, de mivel magatartása nem nyilt ellenszegülésből a vett uta­sítás teljesítésének a nyilt megtagadásából eredt, eljárását a kötelességtelje­sítés makacs megtagadásának nem lehet minősíteni és így eljárása az 1884: XVII. t.-c, 94. §-ának b) pontja alapján azonnali hatályú elbocsátó okul nem volt érvényesíthető. De a felperes eljárása a főnök bizalmával való oly visszaélésnek sem­tekinthető, mely az üzlet érdekeit veszélyeztette. Ugyanis olyan tényleges gázfogyasztás, melynek ellenőrzését és megállapítását a gázmérő leolvasása célozza, adott esetben egyáltalán nem fordult elő és így a leolvasás elmu­lasztása az alperesnek kárt nemcsak nem okozott, de nem is okozhatott. En­nek hiányában tehát a felperessel szemben az 1884: XVII. t.-c. 94. §-ának g) pontjában foglalt elbocsátó ok sem forgott fenn. Ekként az alperes a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal nem volt jogosítva felbontani, tehát a felperes az alperes szerződésszegése következ­tében mindazokat az igényeket érvényesítheti, amelyeket neki — a törvény mellett — a szolgálati rendtartás és nyugbérszabályzat biztosít. (1932. szept, 28 — P. II. 4712/1930.) 1012. It. 94. §. g) pont. — Azonnali hatályú elbocsátás alkalmazottat terhelő köteles hűség megszegése miatt. — 1, Az alkalmazottnak az a ténye, hogy a munkaadójával ellenér­dekű másik szerződő féltől a munkaadója érdekében kötött ügy­let után jutalékot fogad el: a köteles hűségnek megszegése és ekként a munkaadó bizalmával való olyan visszaélés, amely az üz­let érdekeit veszélyezteti, tehát 94. §-ának g. pontjában meghatáro­zott felmondás nélküli elbocsátásra jogosító ok. — II. A munka­adó az azonnali hatályú elbocsátás jogával rendszerint csak akkor élhet, ha az elbocsátási okot tudomására jutása után az alkal­mazottal nyomban közli és annak alapján az azonnali hatályú elbocsátás jogát nyomban gyakorolja is- Az elbocsátás után is hivatkozhat ujabb elbocsátási okokra, amennyiben azok az elbo­csátás után jutottak tudomására. — III. Elkésés megállapítá­sának mellőzése, amikor mind a két fél már kijelentette, hogy a szolgálati szerződést azonnali hatállyal fel kivánja bontani és az elbocsátási ok érvényesítése a tudomásszerzés után három hónappal perbeli nyilatkozattal történt, K. A felperes 1930. május 2-án azonnali hatállyal kilépett a szolgálat­ból és pedig azért, mert az alperes az előző napon fizetése fejében csupán 1000 pengőt helyezett az asztalára, amelyet a felperes csak jogfenntartással fogadott el; viszont az alperes 1930. évi május hó 13-án közölte a felperes­sel, hogy őt azonnali hatállyal elbocsátja, mert május 2-ika óta hivatalába

Next

/
Thumbnails
Contents