Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Felmondási idő. 1007., 1008. 755 csak arról lehet szó, hogy a felperest hat havi, vagy három havi felmondási idő illeti-e meg. Ezért a hat havi felmondási időt meghaladó további hat hóra követelt 1200 dollár tekintetében a kereset elutasítása már a jogalap vizsgálata nélkül is helyes. Ezekből az okokból 1200 dollár követelés elutasítását támadó felülvizsgálati panaszt el kellett utasítani. II. A felperes az alperessel fennállott szolgálati viszonyának időelötti jogos ok nélküli felbontása miatt követelte a felmondási időre járó illetményeit; az alperes pedig azzal védekezett, hogy a szolgálati viszonyból eredő igények a 2. •/. alatti egyességgel kielégítést nyertek. Nem helytálló a felperesnek az a panasza, hogy ő 2. •/. alatti egyességben csupán a Canadian Pacific Railvay Co kanadai céggel szemben, de nem egyúttal az alperes magyarországi üzletével szemben mondott le jogairól. Az 1909: II. t.-c. 9. §. 3. b) pontja szerint a kivándorlók szállítására engedélyt nyert külföldi vállalkozó az engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében köteles magát a magyar törvényeknek és a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak alávetni; a 12. §. értelmében pedig köteles a belügyminiszterhez előzetesen bejelenteni az alkalmazni szándékolt irodavezetőket és a segédszemélyzet tagjait és ezek működésüket csak akkor kezdhetik meg, ha a belügyminiszter a bejelentést tudomásul vette. E jogszabályból kétségtelen, hogy az engedélyes kivándorlási vállalat maga a külföldi vállalkozó, aki a magyarországi üzletét az idézett törvény 9. §. 3. a) pontja értelmében kirendelt magyar helyettes útján köteles vezetni; a Magyarországon működő ez az üzlete azonban a külföldi vállalkozótól nem különböző, hanem azzal azonos személyiség, amely csak a magyarországi képviselet tekinteteben és a magyar jognak való alávetés szempontjából van bizonyos különállással felruházva. A jogalanyiság azonosságánál fogva közömbös tehát, vájjon a Magyarországon alkalmazott segédszemélyzet tagjaival a magyarországi helyettes vagy a vállalatnak valamely külföldi szerve állapodott-e meg a szolgálati szerződés megkötése és felbontása tekintetében, mert ezeknek a megállapodásoknak csak az a korlátja, hogy azok 's a magyar törvényeknek vannak alávetve. Abból tehát, hogy a Canadian Pacific Railvay Co montreáli gőzhajós társaságnak magyarországi helyettese mellett szolgálatot teljesített felperest a külföldi vállalatnak montreáli főtisztviselője alkalmazta, hogy állását a londoni megbízott mondta fel és a felmondást ugyancsak ő vonta vissza, továbbá, hogy a szolgálati viszony felbontására vonatkozó 2. •/. alatti egyesség a felperes és a kanadai vállalat montreáli főtisztviselőjével jött létre, nem következik, hogy ez az egyesség a kanadai társaság magyarországi üzletére nem vonatkozott, sőt a fent kifejtettek kétségtelenné teszik, hogy annak hatálya az alperes magyarországi üzletére is kiterjedt. (1933. márc 29 — P. II. 823/1932.) 48*