Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Egy évi felmondás. 1006. 753 viselői szolgálati szabályzat, amelyről az adott esetben szó van, a szolgálati rendtartáson kívül megállapítja a tisztviselői járandóságokat is és 82. §-ábun a felmondást akként szabályozza, hogy az 1900: XXVII. t.-c. 15. §-ának figyelembevételével.a kölcsönös felmondási időt félévben szabja meg. E szabályzat az ugyanott szabályozott lakás járandóságon felül az I. osztályú erdötanácöO'S évi összes fizetését 18.000 koronában állapítja meg. Az alperes kihallgatása során előadta, hogy a fa- és lakbér járandóságát rendeletben szabályozza, 22. •/, jel alatt csatolva van az alperesnek 1926. augusztus hóban kiadott rendelete, amelynek első bekezdése szerint az alperes 1926. évben 115. számvevői szám alatt rendeletet adott ki a tiszti fizetésökre vonatkozólag. Ezt a rendeletet módosítja a 22. •/. jelű rendelet a tűzifa járandóság tekintetében és értelmezi a tiszti fizetésekre vonatkozólag 1926. évben kiadott rendeletet a földhasználatra vonatkozó részében. Eszerint még a felperes alkalmazását megelőző időben a tisztviselői járandóságoknak a 12. •/< jelű szabályzatban megállapított rendezése helyébe új szabályozás lépett. Ekként a 12. •/. jelű szolgálati szabályzat már nem is szolgálhatott általánosságban alapul a felperes alkalmazási ieltételeinek szabályozására. A 12. •/. jelű szolgálati szabályzat utolsó bekezdése szerint az eme szolgálati szabályzatban kiadott utasításokhoz a tisztség szigorúan alkalmazkodni tartozik, mert azoknak áthágása fegyelmi eljárást, esetleg hivatalvesztést von maga után. Ezek a körülmények mind arra utalnak, hogy a felperes a 10. •/< jelű . okirat ama rendelkezését, amely szerint előléptetésével kapcsolatban alá lett vetve a szolgálati és számviteli szabályoknak, továbbá azt az intézkedést, hogy bizonyos idő elteltével a szolgálati szabályzat és a számviteli szabályzat neki kiadatott, csak abban az értelemben vehette, hogy e szabályzatok utasításaihoz alkalmazkodni köteles, de nem érthette akként, hogy azok egy évi felmondási időhöz való joga módosítására irányulnak. Ezért mi indokoltsága sem lett volna annak, hogy a felperes a szolgálati szabályzat őt nem érintő, a felmondási időt félévben meghatározó rendelkezése ellen tiltakozzék. Erdőtanácsossá történt kinevezésének megköszönésével pedig a felperes csak az udvariassági követelményeknek tett eleget. A felperes magatartása tehát semmi irányban sem nyújt alapot arra a következtetésre, hogy abból az egy évi felmondási időhöz való jogáról lemondására, illetve a félévi felmondási időhöz való hozzájárulására lehessen következtetni. Az alperes egyoldalú elhatározással a felperest előléptetésben részesíthette, de ez nem érinthette felperesnek egy évi felmondási időhöz való jogát a felek más megállapodása hiányában. 2. Az erdőmérnöki oklevéllel bíró felperes úgy az előző birtokosnál, mint az alperesnél, rendes évi fizetés mellett egy nagykiterjedésű erdőbirtok erdőhivatalának főnöki állását töltötte be, amelynek ellátása magasabb tudományos képzettséget igényelt, a felperes ezzel rendelkezett úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból, és mint az erdőbirtok vezetésével megbízott tisztviselő vezető- és irányító munkakörrel volt felruházva. Ezenkívül az alperes az A. •/. jelű okirat szerint a felperesre bízta a t.-i erdő nagy Döntvénytár. 1933. AQ