Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Külföldi szolgálat. 1003. 749alkalmazása szempontjából is beszámítandó az alperesnél megszakítás nélkül töltött szolgálatuknak a tartamába és így ez az időtartam valamennyiük tekintetében elérte, sőt meg is haladta az 5 évet. Ebből a jogi álláspontból folyik egyúttal, hogy a fellebbezési bíróság a fent nevezett 4 felperes szolgálati idejének a tartamát a végkielégítés mértékének a meghatározása szempontjából is helyesen állapította meg. (1932. szept. 22. — P, II. 3373/1931.) 1003. Kényszerhelyzetben külföldi hajózási vállalatnál teljesített szolgálat hatása a szolgálati jogviszonyra. — Az erőhatalom jellegével biró az a kényszerhelyzet, hogy azt az uszályt, amelyen az alkalmazott kormányosként szolgálatot teljesített, a szerbek 1918. év őszén elfoglalták és ettől az időtől kezdve az alkalmazott a szerb hajózási syndikatusnál teljesített uszálykormányosi szolgálatot, az alkalmazottnak a korábbi szolgálatadóval való szolgálati viszonyát egymagában véglegesen meg nem szüntette és a szolgálati, valamint a nyugdíjszabályzatból eredő jogait meg nem szüntette. K. A felperes 1896. óta állott mint uszálykormányos az alperes szolgálatában és 1913-ban vétetett fel a nyugdíjintézetbe. 1918. év őszén azt az uszályt, amelyen a felperes szolgálatot teljesített, a szerbek más hajókkal együtt elfoglalták és ettől az időtől fogva felperes a szerb hajózási syndikátusnál teljesített uszálykormányosi szolgálatot. Az erőhatalom jellegével biró ez a kényszerhelyzet a felperesnek az alperessel való szolgálati viszonyát egymagában véglegesen meg nem szüntette és a szolgálati, valamint a nyugdíj szabályzatból eredő jogait meg nem szüntette. Erre vall az alperesnek 1919. évi augusztus hó 3-án kelt 14. számú körlevele is, amely szerint azoknak a hajózási alkalmazottaknak, akik átmenetileg más hajózási társaság szolgálatába lépnek, vagy léptek át, amenynyiben a rendes viszonyok helyreálltával a társaság szolgálatába újból viszszalépnek, összes szerzett jogaik, különösen a nyugdíjigényeket illetően fenntartatnak és a társaság reméli, hogy a békekötés után abban a helyzetben l«sz, hogy kötelezettségeinek akadály nélkül eleget tehet. Ez a körlevél a másutt szolgáló alkalmazottakat jelentkezésre felhívta és hogy felperes jelentkezett, a fellebbezési bíróság az iratok tartalmából, különösen a C. alatti vasúti igazolványból eljárási jogszabály nélkül megállapította. A felülvizsgálatban felhozott az az új kifogás, hogy ez a vasúti igazolvány csak meg nem engedett úton kerülhetett a felperes birtokába, mint új tényállítás a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe nem jöhet. De, hogy az alperes továbbra is alkalmazottjának tekintette a felperest, kitűnik a felpereshez 1922. évi január hó 4-én intézett leveléből, amely a létszámcsökkentés következményeire hivatkozva és utalva arra, hogy a létszámcsökkentésnél elsősorban a jugoszláv syndikátusnál szolgálatot teljesítők jönnek tekintetbe, a szolgálati viszonyt a felperessel csak ezen a napon szüntette meg.