Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Jogforrások. Gazdatiszt. Remuneráció. 998—1001. 745 bezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperesnek az 1910/1920. M. E. számú rendelet alapján az alperes által önként kifizetett összeget meghaladó végkielégítésre nincs igénye. (1932. jun. 23. — P. II. 1921/1930.) Sörgyári pincemesterre 1. Gr, XXIV. 930. sorsz. Szolgálati jogviszony általában. 1000. 1900: XXVIL t.-c. 2. §. — Gazdatisztí járandóság. — Az a körülmény, hogy a gazdatiszt ideiglenes szolgálatának ideje alatt tehéntartási, disznótartási és baromfitartási jogosúltságát ki nem használta, nem ad neki jogot ahhoz, hogy e címeken megtérítést igényelhessen a szolgálatadótól. (K. 1932. dec. 22. — P. IV. 166/1932.) V. ö. Gr. XXII. 1153. sorsz. 1001. Nem üzleti eredmény szerint meghatározott remuneráció. — Ha a remuneráció nem az üzleti eredmény bizonyos hányadában van meghatározva, vagy amennyiben nem kifejezetten csupán nyereség esetére van kikötve, a remuneráció fizetésére való kötelezettség fennállása nem függ az üzleti nyereségtől, hanem veszteséges évben is jár. Minthogy azonban annak mértéke — összegszerű kikötés hiányában — bírói megállapításnak tárgya, a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a munkaadó üzleti eredményét sem. K. Több éven át rendszeresen adott remunerációnak kifejezett kikötés hiányában is illetmény jellege van. (PHT. 777. sz.) A felperes 1899. évi április hó 1. napjától 1930. évi december hó 31.-ig állott az alperes szolgálatában; — fizetésén és lakbérén kívül évek során át rumunerációban is részesült, és ennek összege az 1929. és azt megelőző 3—4 évben évi 12.000 pengőt tett ki. A remuneráció ezzel a rendszerességével tehát elvesztette jutalom természetét és a fizetést kiegészítő illetménnyé vált. Az a körülmény, hogy a felperes a remuneráció címén több éven át évi 12.000 pengőt kapott, magábanvéve még nem alkalmas annak megállapítására, hogy annak összegére nézve is határozott és meg nem változtatható megállapodás jött volna létre; mert azt, hogy ilyen kifejezett kikötés létrejött volna, a felperes sem állította, sőt a remuneráció összegét mindenkor az alperes igazgatósága állapította meg, és az évi 12.000 pengő remuneráció kiutalása mindenkor csak olyan években történt, amikor az alperesnek szabályszerűen közzétett mérlege nyereséget mutatott ki. ...Mint a fejben... (PHT. 778.) Téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesi alapszabályok 27. §-a a veszteséggel végződő üzleti évben eltiltja a remuneráció fizetését. A társasági'alapszabály nem kiegészítő része a társaság és alkalmazottai között létrejött szolgálati szerződésnek, hanem a részvénytársaság