Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
Versenytárs. Alkalmazott. Elégtétel. Ideiglenes intézkedés. 989—994. (P. IV, 274/1931/20.) értelmében ugyanis . . . mint a fejben I. a. — Mint a fejben II. és III. a. (1933. május 4. — P. IV. 5082/1931.) L. a határozat első felét 985. sorsz. a. 992. Tvt. 35. §. — Szándékosság. — Elégtétel. K. Szándékosság az alperes részén megvan, mert mint a drogista üzlet tulajdonosának, a szakmájabeli áruk jellegzetességét hivatásszerűíeg ismernie kellett, mégis ö szerezte be és tartotta eladás céljából a raktárán azokat a hashajtó csokoládé tablettákat, amelyek noha nem a felperesnek készítményei, a felperes „Darmol" hashajtó tablettáira jellegzetes „T" alakú vályattal voltak ellátva; a forgalombahozás tehát a felperes akaratára vezethető vissza. Szándékosság mellett pedig az 1923. évi V. t.-c. 9. §-ába ütköző ezúttal fennforgó esetben a 35. §. második bekezdése értelmében helye van — konkrét károsodás kimutatása nélkül is — méltányos pénzbeli kártérítésnek (u n. elégtételnek), mely utóbbinak mértékét a számbavehető kölcsönös érdekek mérlegelésével, nem túlzottan szabta meg a fellebbezési bíróság 100 pengőben, még az egyes hashajtó tabletták alacsony ára mellett sem, (1932. nov. 25. — P. IV. 2434/1932.) V. ö. Gr. XXIII. 1032. sorsz. 993. Tvt. 37. §. — Elévülés félbeszakítása. — I. A tisztességtelen verseny miatti előleges intézkedésnek (23.800/1924. 1. M. sz. r.) nincs a magánjogi követelés elévülését félbeszakító hatálya. — II. A büntető eljárás csak a terhelt elleni kártérítési követelés elévülését szakítja félbe, tehát az alkalmazottak ellen indított büntető eljárásnak a versenytárs céggel szemben való elévülésre nincs befolyása. — III. Hogy a versenytárs elleni kártérítési követelés egyetemleges az alkalmazottak elleni kártérítési követeléssel, nem akadályozza az elévülés kérdésének a kötelezettek mindenikére nézve külön való elbírálását. — IV. Az 1923: V- t.-c. 37. §-a magánjogi elévülési szabályának alkalmazása szempontjából közömbös, hogy a tisztességtelen versenycselekmény mennyiben minősül egyúttal iparrendészeti kihágásnak (1884: XVII. t.-c. 58. §.). (1933. jan. 25. — P. VII. 1846.' 1931.) V. ö. Gr. XXV. 933. sorsz. 994. 23,800/1924. L M. sz. r. 13. §. — Tisztességtelen verseny miatti ideiglenes intézkedéssel okozott kár megtérítése. — I. A 23.800/1924. I. M. sz. r. 13. §-a nem értelmezhető olyként, mintha a büntető eljárás megszüntetése egymagában létesíthetné a kártérítési jogalapot olyan esetben, amikor az előzetes intézkedés büntető eljárással kapcsolatban történik. — II. Nincs alapja olyanféle jogi álláspontnak, hogy az abbanhagyás illetőleg kártérítés iránti külön perlésnek puszta elmaradása is megDöntvénytár. 1933. A7