Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

6U Pénzügyi jog. örökösök az örökhagyó halálának bekövetkeztekor a törvény ereje alapján — ipso jure — csak az öröklési jogcímüknek (végrendelet vagy örökösödési szerződés s ilyennek hiányában a törvénynek) megfelelő örökrészt .szerzik meg; tehát ha később attól eltérőleg rendelkeznek a hagyaték, illetve örökrészük felett, az attól való eltérés, már az élők közti jogügyletének tekintendő. Az osztályos egyezségek utáni illeték kiszabásánál tehát elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az öröklés minő jogcímen történt (végrendelet, vagy örökösödési szerződés, avagy törvény alapján-e)? Az ezen a jogcímen járó örökrészeknek és az osztályos egyezség (örökség felosztás, elkülönítés) alapján tényleg kapott értékeknek összehasonlítása alapján döntendő aztán el az, hogy egyik vagy másik örökös, az örökösödésen kívül jogszerzési címen, értéktöbblethez jutott-e? Ennélfogva, ha az örökösödés alapja a törvény, akkor a törvényes osztályrész, ha pedig a végrendelet, vagy örökösödési szerződés, akkor az azok szerint járó örökrész értéké az irányadó, s amint törvényes örökösödés esetén nem lehet tekintettel lenni arra az értékre, ami az öröklés jogcíme szempontjából félre tett végrendelet vagy örökösödési szerződés alapján jutott volna, éppen úgy, megfordítva: a végrendeleten vagy örökösödési szerződésen alapuló örökösödés esetében, nem jöhet számításba az az érték, ami törvény szerint járt volna. Önként értetődik azonban, hogy lehet vegyes jogcímű örökösödés is, s ilyenkor a vegyes jogcímen járó örökrész értéke hasonlítandó össze az osztályos egyezség alapján tényleg kapott értékkel. (Kb. 182. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 30.) 154. 111. díjj. 78. tét. 1) pont. — Végrendelettől járó bélyegilleték csak akkor fizetendő, ha a végrendelet alapján vagyonátruházás történt. (Kb. 15.237/1930. P. sz. — M. K. LI. évf. 19.) 155. 111. díjj. 89. tét. — Ha az egyik örökös többi örököstársának jutott üzleti ingóságokat és reájuk eső tartozást osztályos egyezségben átveszi, azzal, hogy a többi örököst bizonyos ideig eltartani, illetőleg hozományt adni tartozik, továbbá, hogy az üzletvezetés közös egyetértéssel történik és nyereség esetén hasznot juttat, társasági szerződési illeték kiszabásának nincsen helye. ÍKb. 8052/1931. P. sz. — M. K. L. évf. 41.) 156. 111. szab. 97. §. — Ingókból állott és túlterhelt hagyaték után kiszabott illetékért az örökösök jogutódjai kezességgel nem tartoznak. (Kb. 3711/1931. P. sz. — M. K. LI. évf. 20.) • 157. Haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése után kiszabott és nyilvántartásba vett illetéknél a behajtási elévülés a haszonéivezet megszűnésére vonatkozó bejelentés időpontjával kezdődik. (10.539/1929. P. sz. — 1783. E. H. — 1931. ápr. 30. — Pod. 1932. 4. fűzet 74.)