Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Bitorlás, utánzás. 981., 982. 729 981. Tvt. 9., §, — „Hangya" megjelölés használata árún. — A „Hangya" termelő szövetkezet tagszövetkezetei részéről adott megbízás. K. A fellebbezési bíróság által az elsöbíróság ítéletéből elfogadott, meg nem támadott s így irányadó tényállás szerint a „Hangya" név a felperes cég javára védjegyezve van és az ezzel az elnevezéssel ellátott árúkról a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni; ennek ellenére az alperes olyan szappanárút, amelyet ő állított elő „Hangya" és „Marcali Hangya" elnevezéssel látott el és adott el. Az alperesnek ez a cselekménye a Tvt. 9. §-ba ütközik, mert árút olyan elnevezéssel hozott forgalomba, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. Az alperes a Tvt.-be ütköző ezt a cselekményét a Tvt. 1. §-a értelmében tehát akkor is abbanhagyni köteles, ha a cselekmény elkövetésénél júhiszemben volt. Közömbös az is, hogy a tiltott cselekményt önkéntes elhatározásból vagy mások megrendelésére (felbújtására) követte-e el. A cselekmény megengedetté ugyanis csak akkor válnék, ha az a felperes jogán alapulna. Az alperes ide vonatkozó védekezése szerint az árúnak ily előállítására irányuló megbízást ő nem a felperesi részvénytársaságtól, hanem olyan vidéki szövetkezetektől kapta, amelyek a „Hangya" Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja budapesti cég kötelékébe tartoznak. Ezek a vidéki szövetkezetek azonban amiként azt a m, kir. Kúria P. IV. 1173/1931/67. számú ítéletében már megállapította a fent nevezett központtal szemben is önálló jogi személyek, akik a felperesi részvénytársaságnak lehetnek ugyan részvényesei, de ebben a minőségükben a felperesi részvénytársaság jogainak nem alanyai. Arra nézve pedig, hogy a „Hangya" szónak valamely toldattal vagy toldat nélkül árúmegjelölés céljaira való használatára az ö.-i és m.-i szövetkezetek a felperestől egyébként jogot szereztek volna, tényállás megállapítva nincsen. Az tehát, hogy a felperes jogainak gyakorlása, nevezetesen a „Hangya" megjelölésű árúk előállítása, vagy ezek előállításának megrendelése az említett vidéki szövetkezeteket megilletné, sikerrel nem vitatható. (1932. dec. 16 _ P. IV. 4366/1932.) 982. Tvt. 9. §. — Utánzás. — Az árú által keltett közbenyomás alapján megállapított tisztességtelen verseny. K. Alperes a perújítási keresetlevelében felhozott bizonyítékokkal azt akarja kimutatni, hogy a felperes „aeroxon" elnevezésű mérges légyfogójának jellegzetes külseje nem olyan, amelyről a forgalomban egyedül a felperes vállalatát szokták felismerni, hanem azt a felperes mellett és vele egyidejűleg számos más légyfogógyártó vállalat is használja (más elnevezésű mézes légyfogók forgalomba hozatalánál). Ámde az alapper fellebbezési bírósága (a budapesti kir. ítélőtábla az