Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
Bitorlás. 977., 978. 725 szövege — az a körülmény, hogy a feliperes cége N.-en „Ujságbolt" néven van bejegyezve, a Kt. 17. §-a értelmében csak azt zárja ki, hogy ugyanott más a cégét azonos megjelöléssel be nem jegyeztetheti, de nem gátolhat más ujságárusítót abban, hogy üzlete cégtábláján üzlete körét a maga nevén megnevezve, az „Ujságbolt" megjelölést használja s így e használat okszerűen nem minősíthető a tvt. 7. §-ában ütközőnek; de annálfogva, hogy míg * felperes bejegyzett cégének telephelye Ny., az alperesnek „Ujságbolt" felirattal ellátott üzlethelyisége pedig K.-n van, a tvt. 8. §-a alkalmazásának sem lehet helye, mert egy k.-i ujságbolt egyáltalában nem téveszthető össze a Ny.-en Ujságbolt cégen működő ujságforgalmi vállalattal. (1932. nov. 9 — P. IV. 2382/1931.) 978. Tvt. 7. és 30, §. — Bitorlás. — Versenytársi minőség. — I. A Tvt. 7. §-ának első mondata tiltja azt, hogy valaki üzleti vállalata körében olyan vállalat jelzőt használjon, amely őt meg nem illeti. E tilalom érvényesüléséhez azonban nem szükséges az, hogy a jogosulatlan használat valakinek alanyi jogát sértse, — hanem a jogkövetkezmények beállanak tekintet nélkül arra, hogy ezzel másvalakinek személyiségi jogát sértette-e, vagy sem. II. Hogy megbízások hiányában az ipar gyakorlása esetleg időlegesen szünetel, egyáltalában nem vonja maga után egyúttal a versenytársi minőség megszűntét is. K. I. Az alperes a felperes versenytárs voltának megállapítását alaptalanul támadja. Ugyanis a bejegyzett cégű felperes fennálló régi iparengedélye csakúgy mint az alperes újkeletü engedélye, hiteltudósítói iparra szól, üzletkörük tehát azonos; az pedig, (. . . mint a fejben II. a. ..). Következőleg a hiteltudósító ipar valósággal való gyakorlása tekintetében rendelkezésre álló bizonyítékokkal szemben ajánlott ellenbizonyítás egyébként kellőkép meg is okolt mellőzése nem sért eljárási szabályt. II. (. . . Mint a fejben I. a.) . . .) Minthogy pedig a cégvalódiság elve a cégtoldatra is alkalmazást nyer, döntő ezúttal csupán az, hogy az alperest a „Merkúr" cégtoldat megilleti-e vagy sem? Az 1922: XII. t.-c. 56. §-a értelmében az iparos cégtábláján a családi és utónevét tartozik feltűntetni; természetszerűleg feltűntetheti azon az ipara (üzlete tárgya) közelebbi megjelölését is, ami azonban külön igazolt jogosultság nélkül hangzatos és az ipara közelebbi megjelölésére nem szolgáló toldatok használatára nem terjed ki. Azt, hogy bármi módon jogot szerzett volna, a be nem jegyzett cégű alperes arra, hogy cégében az ipara tárgyának közelebbi megjelölésének nem minősíthető „Mercur" toldatot is használhatná, semmi bizonyítékot sem Tiozott fel, sőt az sem vitás, hogy e toldat jogosulatlan használatával elkövetett iparkihágás miatt jogerősen meg is büntették. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy e toldatnak az alperes által használata a tvt. 7. §-ába ütközik s ennélfogva annak abbanhagyását minden versenytárs követelheti és nemcsak az, aki maga való/