Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
712 Tisztességtelen verseny. színűsíti a jogsértő akarat további fennmaradását és olyan állapotot teremt, amelynek tovább folytatása semmi biztosítékot nem nyújt az újabbi jogsértés ellen; annak lehetősége azonban, hogy a tettes jogsértő akaratát akár később még a per folyama alatt is megváltoztassa, nincs kizárva. (. . . Mint a fejben II. a. . . ,). A meg nem támadott és így irányadó tényállás szerint az alperes az üzleti alkalmazottak kioktatása céljából tanfolyamokat tart, amelyeken az alkalmazottakat a Tvt.-be ütköző magatartástól való tartózkodásra állásuk elvesztésének terhe alatt figyelmezteti és tiltott cselekmény megállapítása esetén az elkövetett cselekmény súlyához mérten az alkalmazottakat megfelelő megtorlásban részesíti. így azokat az alkalmazottakat, akiknek cselekményét a felperes ennek a pernek tárgyává tette, — a perben kihallgatott tanúk terhelő vallomása után, — ezenkívül később több más alkalmazottját is hasonló okból a szolgálatból elbocsátotta, illetve nyugdíjazta. Eszerint az alperes az alkalmazottak panaszolt cselekményeinek jogsértő voltát elismerte, azt az alkalmazottakkal szemben hatályosan megtorolni el nem mulasztotta; ezzel és az alkalmazottak megfelelő kioktatásával mindent megtett és megtesz arra nézve, hogy az alkalmazottakat hasonló cselekmények elkövetésétől visszatartsa, ami által az ismétlés veszélyét a lehetőség szerint kizárta. Ezzel pedig a felperesnek abbanhagyási igénye a per folyama alatt még a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala előtt teljesítve lett, következőleg az anyagjogi jogszabályoknak megfelelően határozott a fellebbezési bíróság akkor, amidőn a felperest az abbanhagyásra való kötelezésre irányuló keresetével elutasította. A felperesnek ellenkező értelmű felülvizsgálati panaszai tehát alaptalanok. III. A kifejtettekből folyóan a felperes abbanhagyási igénye a kereset beadásakor és a per folyama alatt az alperes által az alkalmazottak ellen foganatba vett megtorló intézkedésig jogos volt; ekkor azonban a felperes abbanhagyási igénye megszűnt és ettől az időtől fogva felperes keresete alaptalan. A felperes ekként a perben részben nyertesnek, részben vesztesnek lévén tekintendő, a. felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adva, a m. kir. Kúria a mindháromfokú eljárás költségeit a Pp. 426., 508., 543. §-ai alapján a felek között kölcsönösen megszüntette. (1932. szept. 21. _ P. IV. 274/1931.) A versenycselekmény abbanmaradása esetére az abbanhagyási igényt fenntartja: Gr. XXII. 1142. sorsz., XXIII. 1033. sorsz. hat. 965. Tvt. 1. §* — Versenytárs üzlethelyiségének „pince"ként említése, K. Kétségtelen ugyan, hogy a pince és az alsópadolattal a földszint színvonala alá nyúló (souterrain) üzlethelyiség iközt lényeges különbség van, és ekként az utóbbi, pincének szoros értelemben nem nevezhető, mindazonáltal a két fogalom rokonságánál fogva a köznapi életben előfordul,