Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
710 Váltójog. Utóbb ezt a váltót egy új, kelettel ellátott, 60.000 pengőről kiállított fedezeti váltóval cserélték ki, melyen azonban már az alperes férjének aláírása nem szerepelt, majd a szövetkezet igazgatósági tagjai ehelyett is egy már összeg szerint, kelettel és lejárattal is kitöltött váltót adtak. Ebből a tényálásból folyóan a felperes nem támaszthat követelést az A'/., alatt csatolt váltó alapján az alperes ellen arra való hivatkozással,, hogy az anyagi jog szabályai szerint (. . . mint fejben La... .) ( . . . Mint a fejben II. a. . . .) már pedig a fenforgó esetben a felperes keresetét nem alapítja arra, hogy az alperes helyett valamely tartozást a kereseti váltó alapján kifizetett. Egyebekben azonban a felperes keresetének jogszerűségét az is kizárja, hogy az eredetileg más célra kiállított, megújítás folytán kicserélt és visszakapott váltót, erre irányuló megállapodás nélkül nem használhatja, fel arra, hogy a S. szövetkezet igazgatósági tagjai által a szövetkezet helyett különböző címeken teljesített, vagy teljesítendő fizetésekből az alperesre hárítani kívánt összeg erejéig kitöltse s ezt a követelést az alperes, ellen a váltó alapján- érvényesítse. (1932. nov. 4. — P. VII. 1917/1932.) 963. Vt. 93. §. — Kitöltetlen váltó letétként kezelése lejárt váltó meghosszabbításához kikötött kamat megfizetéséig. K. Az irányadó tényállás szerint, midőn az I. r. alperes a felperestől egy 47.000 pengő erejéig kitölthető s az alperesek aláírásával ellátott váltó átadása mellett az 1930. május 6-án lejárt váltó meghosszabbítását kérte, minthogy az ehhez szükséges kamatot egyidejűen kifizetni nem tudta, a felperes igazgatója, W. János az új váltót nem a lejárt váltó meghosszabbítására, hanem kifejezetten az alperesek letété gyanánt való kezelés végett fogadta el azzal,, hogy ha a kamatot kifizetik, ez a váltó a május 6-án lejárt váltó meghosszabbításául fog szolgálni. Az alperesek utóbb bár csak részletekben, — az 1930. augusztus 30. napjáig való meghosszabbításhoz szükséges kamatot kifizették s minthogy így az a feltétel, melyhez a felek az új váltónak a régi váltó meghosszabbításául való elfogadását és felhasználását kötötték, bekövetkezett, meg kellett volna szűnnie az új váltó letéti minőségének is. A felek azonban a megállapított tényállás szerint arra való tekintettel, hogy az utolsó kamatrészlet megfizetése aug. 27-én, vagyis csak 3 nappal az új lejárat gyanánt szolgáló aug. 30. napja előtt történt, — nehogy más csereváltót kelljen az alpereseknek adniok, — ismét abban állapodtak meg, hogy ugyanez a váltó tovább is kitöltetlenül, letét gyanánt marad a felperes birtokában. Ebből a tényállásból az következik, hogy az új váltó adása a peres felek között azt megelőzően fennállott váltóügyletet nem szüntette meg, következéskép nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperest jogosultnak ismerte el arra, hogy a régi váltó alapján érvényesítse az alperesek ellen követelését. (1932. dec. 7. — P. VII. 3859/1931.)
